A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi–Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitotta meg a Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt. – Szép és megtartó mindez, hogy évről évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg – mondta, majd hozzátette, hogy elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették.
Történelmi tettnek nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta.
Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.
A román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, amely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki. Semjén Zsolt rámutatott: Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát. – A nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. – Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése – hangsúlyozta.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészeté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. Emlékeztetett édesapja,
Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, amelyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is a kultúrák találkozására ad teret.
Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, amelyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott.
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: hatszáz év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. – Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen – fogalmazott.
A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorozása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykert a Várkert Fesztiválnak is otthont ad, amelyet idén május 24. és 26. között tartanak.
Péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, amelyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi–Bánffy-kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.
