A hónap kincse a Szombathelyi Egyházmegye első püspökének, a magyarországi késő barokk művészet egyik legjelentősebb mecénásának tézislapja 1754-ből. A tézislap a közép-európai barokk művészet egyik jellegzetes műfaja, olyan nagy méretű, díszes kivitelű sokszorosított grafikai mű, amellyel a tehetősebb diákok egyetemi záróvizsgájuk téziseit tették közzé, azaz nyilvános vita keretében megvédett vizsgatételeiket foglalták össze – olvasható az MNM közleményében.
A tézislapokat rendszerint nagy méretű rézmetszet vagy mezzotinto illusztrálja, a kép alatt pedig, a vizsgatézisek mellett a diák és tanára neve, valamint a vizsga helye és dátuma olvasható.
A tézislapok többnyire egyedi megrendelésre készültek, metszett feliratokkal, a XVIII. század közepén azonban számos bianco, azaz kitöltetlen tézislap is készült, amelyekre utóbb nyomtatták rá a vizsgatételeket és a vizsga adatait.
Ezek egyike a mostani tárlaton bemutatott mű is, amelyet a szignatúra tanúsága szerint Johann Konrad Drexel adott ki Közép-Európa legjelentősebb rézmetszőközpontjában a lap alján három üres kartussal. Ezekbe utóbb Streibig Gergely János győri püspöki nyomdász nyomtatta ki Szily vizsgatéziseit, amelyek az arisztoteliánus természetfilozófia alapjait foglalják össze 50 pontban.
A közleményben idézik Tomka Gábort, a múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettesét, aki a kamaratárlat megnyitóján Szily Jánosról elmondta, hogy Szily gróf Zichy Ferenc püspöksége mellett rengeteget tett a Győri Püspökség és a Győri Székesegyház újításáért és szépítéséért.
Ezenkívül az 1777-ben Mária Terézia által létrehozott Szombathelyi Egyházmegye püspökeként számtalan templomot újított meg, és létrehozta azt a komplexumot is – a székesegyházzal, a Püspöki Palotával és a szemináriummal –, amely a mai napig meghatározza Szombathely belvárosát.
Tomka Gábor kiemelte, hogy Győrhöz oly módon is kötődik Szily János, hogy a kamarakiállításon bemutatott tézislapot győri tanulmányainak lezárásaként készítette el 1754-ben.
A közlemény szerint a műtárgyat bemutatva Gödölle Mátyás, a múzeum művészettörténésze úgy fogalmazott:
a tézislapot összehasonlítva a Széchényi-teremben lévő Herzog-gyűjteménnyel nem feltétlen gondolnánk azt, hogy egy luxus műtárgyról van szó. Pedig a szóban forgó rézmetszet, a nyomtatott grafikai műtárgyak és kifejezetten a rézmetszetek között a maga nemében, a korszakban egy luxus műtárgynak számított. Az ereklye ugyanis olyan tézislap, amelyből kis példányszámban készítettek el a tanulmányaik bizonyos szakaszát lezáró diákok
– tette hozzá a művészettörténész, aki azt is elmondta, hogy a műtárgyat egy aukción vásárolta meg a Nemzeti Múzeum tavaly decemberben.
