Az alaptörténetből Robert Mitchum és Shirley MacLaine szereplésével 1962-ben filmverzió született, ugyanekkor Magyarországon, a Madách Kamarában mutatták be Ádám Ottó rendezésében színdarabként. Gábor Miklós először Váradi Hédivel, később Vass Évával játszott együtt a kétszemélyes előadásban, magára öltve Jerry, az átmenetileg talaját vesztett ügyvéd és Gittel, a sikertelen táncosnő szerepét. Azóta is kedvelt darab a Libikóka a hazai színházakban, bizonyítva, hogy igazságából, mélységéből és humorából mit sem vesztett az idők során.
A Libikóka az Art-Színtér színpadán
A főszereplők, Gittel és Jerry azt hiszik, ismerik ezt a férfi-nő játékot, de kiderül, hogy korántsem. Életük fordulóponthoz érkezik és saját szándékaikkal sincsenek tisztában, nemhogy a másikéval. Vajon elég erőt ad a szerelem, hogy megállítsák a libikókát? William Gibson nagyszerű, humorral és bölcsességgel átszőtt darabjából mindez kiderül.
A maga édes-bús, olykor könnyes, vagy humoros módján feszegeti a párkapcsolati kérdéseket és azokat a hangulatingadozásokat, amelyek sok kapcsolatot jellemeznek. Azt Art-Színtér színpadán a zenés színházi közegből ismert Kardffy Aisha és Kerényi Miklós Máté közreműködésével láthatjuk a darabot.
Természetesen nem tudunk elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy ők a magánéletben is egy pár, de ezt elfeledteti velünk kitűnő játékuk. Kerényi Miklós Máté a történet humoros momentumait úgy mutatja be, hogy pontosan érzékeljük az általa játszott karakter esendőségét és öniróniáját. Kedvesen ügyetlen, minden kiesik a kezéből. Indulatait lélekből indítja, ezért nagyon hiteles a szerepformálása. Kardffy Aisha rendelkezik egyfajta alapvető kislányossággal, aminek Gittel bőrébe bújva bátran teret is enged. Bizonyos jellemfejlődésen is átmegy a figurája, amit szintén kiválóan jelenít meg.
A szereplők mellett a felvázolt szituációk is sokszínűek a színműben, a vígjátéki elemek egyre többször fordulnak át drámaiságba a darab előre haladtával. Az árnyalt színészi játék sokat segíti a nézőt, hogy a lélektani fordulatokat is megérthessük. Az Art-Színtér adottságai miatt a színművészek valamennyi rezdülését közelről láthatjuk, valamennyi gesztusuk nyomon követhető.
Csiby Gergely rendező a darabot a mindennapi élet cselekvéseivel színesíti. Ennek nemcsak a jelenetek közötti térrendezés a funkciója, hanem erősíti a színmű realitását is. Az átöltözés, a lakás rendbetétele, a kávé elkészítése kiemelik a párbeszédek mondanivalóját. Vélhetően nem könnyű a szereplőknek a szövegmondás mellett ez a fizikai aktivitás, de sokat tesznek hozzá a darab valószerűségéhez. A színpadot két lakásra osztották, középen az ágy, amely a nőies és férfias színharmóniájú ágytakarók miatt összetolva is két külön világot szimbolizálnak. A kilencvenes évek világát idéző miliőben fontos szerepe van a vezetékes telefonnak, amely a két személy közötti fizikai távolságot is érzékelteti. Rákay Tamás díszletei és jelmezei időhöz és cselekményhez egyaránt illenek. A darabot legközelebb január 25-én, 19 órakor játsszák az Art-Színtér színpadán.
