– A hazai zenés színházi élet kiemelkedő tehetsége, számos musical- és operettszerepben bizonyított már, most mégis új szerepkörben ismerhettük meg a Legendás Mátyás kapcsán. Hogy találta meg a kreatívproduceri feladat?
– Voltaképpen engem a színházcsinálás minden egyes részlete érdekel, és úgy érzem, van már annyi színházi tapasztalatom, hogy több folyamatot összefogva egy produkció mögé tudjak állni. Ezért amikor Pányik Tamás rendező és Kerényi Tünde Sára író megkeresett, hogy segítsem a munkát, örömmel vállaltam. A próbafolyamat az én szempontomból nagyon összetett volt, mert együtt kellett dolgoznom a rendezővel, az íróval, a dramaturggal, a tervezőkkel, át kellett látnom az egész folyamatot, azaz az elejétől a végéig figyelemmel kellett kísérnem egy produkciót, de úgy, hogy amennyire lehet, objektív tudjak maradni. Ez egy rendkívül izgalmas utazás volt, hiszen egy új darab születésének lehettünk a részesei.
– Milyen Mátyás királlyal találkozhatnak a nézők?
– Mátyás királyról alapvetően mindenkinek a mesék jutnak az eszébe, és Magyarországon az igazságos Mátyás alakja él az emberekben, az a vezető, aki a népe közé ment. Azonban kevesen tudnak arról, hogy az uralkodó erős hadvezér volt, grandiózus tervekkel, amelyek egy részét meg is valósította. Volt olyan időszak, amikor a nép kifejezetten zsarnoknak tartotta, hiszen rengeteg adót vetett ki, hogy a törököktől megvédje az országot és fenntartsa a Fekete Sereget. A halálát követően aztán fontosabb lett az ellenségtől való félelem, és jól jött a katonák védelme, ekkor már elkezdték értékelni az intézkedéseket és a volt királyt. A címszereplő ezen oldalát is szeretnénk bemutatni, vagyis azt, hogy egy sokkal nagyobb nemzetben gondolkodott annál, mint ami Magyarország akkor volt.
– A történet szerint három vándor mesél Mátyásról. Mi a különlegessége ennek a szerkezeti felépítésnek?
– A három vándor feladata, hogy választ keressen a múlt történeteiben a jelen gondjaira, és Mátyás életén keresztül mi, nézők többet tudjunk meg a máról és magunkról. Egy keretjátékba, azaz szertartásjátékba építettük be a király életének elbeszélését, amelyben azt fejtegetjük, hogy mi történik akkor, amikor a mese főhőse egyszer csak öntudatra ébred. Az emberi jellemét emeljük ki, és sokkal árnyaltabban mutatjuk meg az érzelmes oldalát, a szerelmi oldalát – hiszen musicalről beszélünk –, a vágyait és azt is, hogy ha tehetné, mit csinálna másként. Közben a vándorok is ki-kilépnek az eredeti szerepükből, hogy bizonyos jelenetekben partnerei lehessenek Mátyásnak.
