A kiállításon több mint harminc egyedi műalkotás tekinthető meg, köztük királyi viseletek, paravánok, csomagolókendők (bodzsági), függődíszek (norige) és buddhista szimbólumokat ábrázoló koreai udvari hímzések. Az aprólékos öltések és élénk színviláguk révén ezek az alkotások a Csoszon-dinasztia (1392–1897) udvari kultúrájába és a koreai népi hiedelemvilágba is betekintést nyújtanak. A Csoszon-dinasztia több mint ötszáz éven át határozta meg Korea társadalmi, politikai és kulturális fejlődését. Ez az időszak nemcsak a konfucianizmus elterjedését hozta magával, hanem a művészetek, köztük a hímzés virágzását is
A koreai udvari hímzés hatalmi szimbólum is
Lee Jungsook, a koreai hímzés nagykövete több mint négy évtizede foglalkozik hímzéssel, és művészetét számtalan nemzetközi kiállításon bemutatta.
A koreai hímzés nem csupán dekoráció, hanem a történelem, a társadalmi státusz és a spirituális hitvilág tükre is – vallja Lee.
A művész célja, hogy a koreai hímzés esztétikáját és mély jelentéstartalmát a magyar közönség is felfedezze, és ezzel még szorosabb kulturális kapcsolat alakuljon ki Dél-Korea és Magyarország között.
A koreai királyi udvari viseleteket és hagyományos használati tárgyakat díszítő hímzések tehát a Csoszon-kori világba kalauzolnak. A tárlat a tárgyakhoz és a mesterségekhez való sajátos kelet-ázsiai viszonyulásról is mélyíti a látogatók ismereteit. Az udvari hímzés ebben az időszakban vált a hatalom és a társadalmi rang kifejezőeszközévé, miközben a mindennapi életben is egyre nagyobb szerepet kapott. A Csoszon-kor hagyományai és esztétikai normái a mai napig hatással vannak a koreai vizuális kultúrára és kézműves művészetekre.
A koreai hímzés a társadalmi rang és hatalom megjelenítésének egyik legfontosabb eszköze volt a Csoszon-korban. A királyi család és az udvari hivatalnokok viseletét hímzett sárkányok, főnixek, bazsarózsák és más szimbolikus minták díszítették, amelyek az uralkodói tekintélyt és az egyéni státuszt hangsúlyozták. A kiállításon láthatjuk I Szonggje, a Csoszon-dinasztia alapítójának ötkarmú sárkányhímzését, amely a dinasztia védelmező és hatalmi szerepét jelképezte. A főnix motívum a királyné viseletén csodálható meg, amely az előkelőség és méltóság megtestesítője volt. A katonai tisztviselők egyedi rangjelzéseit (hjungbe) tigrisek és más mitikus állatok hímzései díszítették, míg a civil hivatalnokok viseletén felhők és darvak jelentek meg. Az esküvői öltözékek hímzései – például a hvarot, a királyi menyasszonyi ruha – szintén kiemelt szerepet kaptak a Csoszon-kori ceremóniákon. A bodzsági, azaz a koreai csomagoló kendő nem csupán egy praktikus textildarab, hanem a szerencse, a harmónia és az esztétikai tökély szimbóluma is.
A kiállítás külön szekcióban mutatja be a bodzsági művészetét, amely a mindennapi életben és az ünnepi alkalmak során egyaránt fontos szerepet játszott. Lee Jungsook bodzsági munkái különösen figyelemre méltók: kortárs motívumokkal díszített, de hagyományos technikával hímzett textíliái egyszerre képviselik a tradíciót és a modernitást. A bodzsági eredetileg csomagolásra szolgált – ajándékozásra, szállításra, tárgyak megóvására –, de jelentése ennél sokkal mélyebb.
Kiejtésében hasonlít a bok szóra, amely koreaiul szerencsét vagy áldást jelent, ezért a koreai kultúrában a bodzsági használatának védelmező és pozitív energiát hordozó szerepet tulajdonítanak. A hangsúly a csomagolás és a körülzárás aktusán van: nem maga a bodzsági hoz szerencsét vagy kedvező körülményeket, hanem az a cselekedet, hogy valamit becsomagolnak vele. Az e mögött álló szándék testesíti meg a bok fogalmát, amely a koreai hagyományokban a jóakarat és a védelem kifejezése.
A kiállítás egyik különlegessége a buddhista motívumokat bemutató hímzések, amelyek szútrarészleteket, lótuszvirágokat és bódhiszattvákat ábrázolnak. Ezek a művek a koreai buddhizmus spirituális hagyományait és vizuális kultúráját közvetítik.
Ezeket a hímzéseket gyakran használták templomi dekorációként, imazászlóként vagy rituális textíliaként, amelyeket szertartások során alkalmaztak. A Csoszon-korban, amikor a konfucianizmus volt az uralkodó ideológia, a buddhizmus háttérbe szorult, de továbbra is jelentős szerepet játszott a mindennapi vallásosságban és a művészetekben. A szerzetesek által készített buddhista hímzések különösen értékesek voltak, mivel ezek a darabok gyakran fogadalmi tárgyként készültek. A kiállításon látható buddhista hímzések nemcsak a vallási szimbólumok gazdagságát tárják fel, hanem a koreai kézművesség technikai kifinomultságát is bemutatják. Az aprólékosan kidolgozott öltések, a szimbolikus színvilág és a finom selyemfonalakkal készült minták mind arról tanúskodnak, hogy a buddhista hímzés a hit és a művészet találkozásának egyik legszebb példája.
