„Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot” – 125 éve született Márai Sándor

Százhuszonöt éve, 1900. április 11-én született Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, a XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, a magyar polgári világ kiemelkedő jelentőségű krónikása, akit az Egy polgár vallomásai és A gyertyák csonkig égnek című könyvei, valamint szépirodalmi igényességgel megírt naplói a magyar irodalom klasszikusai közé emeltek.

Márai Sándor vonaton Zürichben, 1950 körül Forrás: PIM, Művészeti, Relikvia- és Fotótár

Forrás: Erdélyi Napló

Márai-emlékév

– Márai Sándor születésének 125 évfordulója alkalmából állandó Márai-tárlat nyílik Budapest I. kerületében, a Virág Benedek Házban. A kiállítás létrehozását a kulturális kormányzat is támogatta azért, hogy a helyi közösségek is megélhessék mindazt, amit Márai Sándornak jelentett saját közössége, nemzete és egykori lakhelye, Krisztinaváros – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, az emlékévet bemutató április 2-i sajtótájékoztatón. 

Az emlékévhez kapcsolódva 

a kormányzat újraindítja a Márai-programot, amelynek célja a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a magyarországi és a határon túli magyar kiadók által megjelentetett, értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a könyvtárakon keresztül, valamint az olvasáskultúra fejlesztése, a kortárs magyar szerzők támogatása és megismertetése.

Az emlékévben irodalmi estek, rendhagyó irodalomórák, beszélgetéssorozatok, színházi előadások, vezetett séták és filmvetítések teszik lehetővé Márai Sándor életművének megismerését, ősszel pedig színházi fesztivál és egy 24 órás felolvasómaraton is várja az érdeklődőket. Mindezek mellett újraindítják a Márai-esteket is Hirtling István színművész és Mészáros Tibor közreműködésével.

 

Ritkaságszámba menő dokumentumok a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében

Néhány napja közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum, hogy gyűjteményük Márai leveleivel, bútoraival és fényképeivel gazdagodik, emellett az intézményhez kerül az író testvérének, Márai Gábornak és feleségének hagyatéka is. 1997-ben csaknem két tucat dobozban érkezett számos kézirat, fotó, könyv, hangzóanyag és néhány személyes tárgy az intézménybe, köztük az író naplóinak, valamint a Szabad Európa Rádióban tartott felolvasásainak kézirata.

A múzeum Márai emlékének, műveinek gondozása mellett kiemelt figyelmet fordított a hátrahagyott kéziratok, tárgyak gyűjteményezésére is. Ennek részeként idén New Yorkból megvásárolja az Óváry-levelezést, valamint Márai Gábor hagyatékát is.

A New York-i Egyetemen dolgozó, kolozsvári származású Óváry Zoltán orvossal 1947–1989 között levelezett Márai. Az író eddig ismert levelezései közül ez a leghosszabb időt átfogó és az egyetlen, amely a teljes emigrációs időszakát felöleli. Jellegzetes, hogy a levelek egy része közvetlen, baráti hangvételű, betekintést engedve az író személyiségének kevésbé ismert sajátosságaiba is. Az értékes levelezést Óváry Zoltán hátramaradt könyvei egészítik ki, közte csaknem harminc, Márai által dedikált kötet.

Márai Mikó utcai íróasztala is a PIM gyűjteményébe kerül. Forrás: PIM

A múzeumba kerül továbbá Márai Gábor, az író legkisebb testvérének hagyatéka is. A gyűjteményben megtalálhatók az író emigrációból írt levelei, a családi levelezés egy része, személyes dokumentumok, valamint olyan bútorok, amelyek Márai Sándor tulajdonában voltak, mielőtt 1948-ban elhagyta az országot. Kiemelkedő darab Márai Mikó utcai íróasztala, amelyet 1945-ben mentett ki a romok közül. A hagyaték fotóanyagában számos portré és családi felvétel szerepel, köztük egy-egy kép a gyermek Márairól indiánnak és bűvésznek öltözve, továbbá egy 1910 körüli abbáziai nyaraláson készült családi fotó. A gyűjtemény részét képezik könyvek és kisnyomtatványok is, például Márai Sándornak, Tasnády-Fekete Máriának, valamint Márai Gábornak és feleségének, Tucinak dedikált kötetek is megtalálhatók köztük.

Az intézmény honlapján létrehozott Márai-aloldalon minden lényeges tudnivaló megtalálható az íróval kapcsolatban.