Képes lesz-e a konzervativizmus kivezetni a világpolitikát a zavaros időkből?

A Magyar Szemle új lapszámában az amerikai konzervativizmus átalakulásától a politikai teológia csapdahelyzetein át a hagyomány és modernitás konfliktusaiig több megközelítésben vizsgálja korunk helyzetét. A szám tanulmányai az ökológiai válság pedagógiáját, egyházjogi vitákat, modernitáskritikát és művészetelméleti kérdéseket is közös kérdéssé rendeznek: mi tart meg közösséget és értelmet zavaros korszakokban?

A jeruzsálemi Osztrák-Magyar Zarándokház (ma Szent Család Osztrák Hospice) kápolnájában található mozaik részletének felhasználásával készült. I. Ferenc József mellett bal oldalon II. András látható kereszteslovagként. Forrás: Magyar Szemle

Henri de Montety művészetelméleti esszéje a stilizáció szellemi tétjét járja körül, különösen Cézanne és a Nabis-mozgalom példáin. A perspektivikus, naturalista ábrázolás korlátait hangsúlyozza, és amellett érvel, hogy a posztimpresszionista – sokszor antimodernnek nevezett – törekvések a stilizáció tudatos eszközeivel gyakran meggyőzőbben közvetítettek spirituális tartalmakat, mint a későbbi „modern” irányok.

A lapszám recenzió- és esszérovatában Suba Zoltán a 2025-ben megjelent Somogyi Győző-monográfiát ismerteti mint az életmű első igazán átfogó, rangjához méltó feldolgozását. Gazsó Dániel Daniel Finkelstein családi memoárján keresztül a hitleri és sztálini diktatúrák tapasztalatát és emlékezetét tematizálja, kiemelve a szovjet bűnök alulreprezentáltságát a közbeszédben. Erdélyi János a Pitcairn-szigetek és egy 19. századi amerikai település történetéből épít szimbolikus párhuzamot a mai Nyugat előtt álló választási lehetőségek érzékeltetésére. Tóth Klára Dobai Péterre emlékezve egy pontatlan nekrológot igazít helyre, míg Nagy Miklós Mihály Jomini hadelméleti klasszikusának 2024-es, kommentált magyar kiadásáról közöl alapos, Clausewitzcal is összevető recenziót.