A magyar történelem sorsfordító eseményei közül kiemelkedik az 1526-os mohácsi csata, amelynek emlékezete évszázadokon át a veszteség és a széthullás képzetével fonódott össze. A történetírás „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” említi a tragikus ütközetet, amely a középkori magyar állam bukását jelezte. A közelgő ötszázadik évforduló azonban nemcsak a múlt felidézésére, hanem annak újragondolására is alkalmat kínál.
Penta essentia, a mohácsi csata mementója
Ezt a szemléletet képviseli Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző, aki Penta essentia című, egész estés színpadi művével kíván emléket állítani a mohácsi vésznek. Az alkotás nem a vereség drámai mozzanatait hangsúlyozza, hanem a magyar közösség fennmaradásának és belső egységének lehetőségét kutatja.
A zeneszerző elmondta, hogy hét évvel ezelőtt, amikor az emlékévre készülve a mű megírásába kezdett, Hamvas Béla Öt géniusz című esszéje ihlette meg őt, amelyben az író a „mit jelent magyarnak lenni” kérdésére ad izgalmas választ: „magyarnak lenni annyit jelent, mint az öt géniusz világában egyensúlyt teremteni”.
A mű címe is (Penta essentia) erre a hamvasi gondolatra rímel, amely szerint a magyarság létének sajátossága a Kárpát-medence különböző tájainak és szellemi erőinek harmonikus egyensúlyában rejlik. A zeneszerző ezt az eszmét emeli művének középpontjába, amely egyúttal identitáskereső útra hívja a hallgatót
A juhászbojtár és a leány szerelmének szimbolikus történetén keresztül, a próza, a népdalok és a komolyzene eszközeivel vezetjük végig a hallgatót a magyar nép identitáskeresésének útján
– fogalmazott az alkotó. A darab a Kárpát-medence öt nagy tájegységén – a Délvidéken, a Dunántúlon, a Felvidéken, Erdélyen és az Alföldön – ível át. A balladai keretet narráció adja, míg a szereplők népdalokon keresztül szólalnak meg. A népzenei motívumokból kibontakozó zenekari kompozíciók fokozatosan tárják fel a mű érzelmi és szellemi mélységeit.
Különös jelentőséggel bír az előadásban a tárogató, amely a magyar zenei hagyomány egyik legarchaikusabb hangszereként a nemzeti emlékezet különleges hordozója. A „magyar lélek hangjaként” emlegetett kultikus hangszer dallamai vezetik végig a hallgatót a történet színhelyein.
Ritka pillanatnak számít a hangszer XXI.századi életében, hogy a magyar néplélek zenéiből táplálkozó komponista szólisztikus szerepben mutatja be a tárogató történelmi korszakokon átívelőkülönlegesen egyedi éneklő hangját
– emelte ki Erdő Zoltán, Erdélyi Magyar Örökség díjas tárogatóművész, a Nemzeti Tárogatóintézet elnöke. Eredics Gábor, Kossuth-díjas népzenész, az MMA tagja elmondta, hogy Keresztury-Albert Zsolt művével a magyar karakter sokszínű egységét kívánja kifejezni a zene nyelvén.
– A mohácsi csata ötszázadik évfordulójára tervezett bemutató a nemzet megmaradásának és a határok feletti összetartozásának magasztos üzenetét hordozza
– tette hozzá.
A Penta essentia bemutatóját november 15-én tartják a budapesti Zeneakadémia nagytermében, a Szent István Filharmonikusok és Kórus előadásában, Safarek Krisztián vezényletével. A produkció létrejöttét Záborszky Kálmán Kossuth-díjas karmester támogatása segítette.
Az emlékév során a mű további előadásokon is megszólal: decemberben Miskolcon és Pécsett hallhatja a közönség. A kezdeményezés túlmutat egyetlen bemutatón: a Penta essentia a közös kulturális emlékezet megerősítésének eszközeként kíván megszólalni. Olyan alkotásként, amely nem a tragédiára fókuszál, hanem a nemzeti összetartozás élményének időtlen és határokon átívelő, felemelő üzenetét hordozza.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!