Birodalom a határon

Noha még nem született róla döntés, azért vonták ki a Hadrianus-palotát a dunai limes világörökségi pályázatból, mert így nem lehetne újjáépíteni a korabeli épületet. Jövőre, a módosításokkal együtt Magyarország ismét benyújtja a pályázatot az UNESCO-nak.

A Hadrianus-palota rekonstrukciós rajza. Jelenleg a romok a föld alatt vannak Fotó: Wikimedia Commons

A Világörökségi Bizottság július elején tárgyalta Bakuban A Római Birodalom határai – A Dunai Limes (Nyugati szakasz) helyszín világörökségi nevezést, ám idén mégsem került fel a világörökség reprezentatív listájára, mivel a jelölés részét képező hajógyári szigeti Hadrianus-palotát egy májusi kormányhatározat kivette a már leadott pályázatból.

Pedig a palota a Római Birodalom limesnek nevezett határvédelmi rendszerének egyik leg­értékesebb magyarországi történelmi emléke, éppen ezért furcsállották, hogy pont ezt az elemet vették ki belőle.

A Hadrianus-palota rekonstrukciós rajza. Jelenleg a romok a föld alatt vannak
Fotó: Wikimedia Commons

Tavaly Magyarország Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen fordult az UNESCO-hoz, hogy a dunai limest – az észak-angliai Hadrianus falához hasonlóan – világörökségi helyszínné nyilvánítsák. (Ez nemcsak azért fontos, mert az objektumok több ország területén vannak, hisz Szlovákiában csak két helyszín jön szóba, ugyanis az utóbbi évek gyakorlatából az is látszik, hogy az egyre inflálódó világörökségi listára leginkább a közös, államközi jelölésekkel lehet felkerülni, a jóval nagyobb lobbierő miatt.)

A Magyarország által koordinált pályázat 1500 kilométeren 98 helyszínt foglal magában, ebből egy 417 kilométeres Duna-szakaszon 65 elem található Magyarországon.

A kormányzati döntés miatt kérdéseinkkel a Miniszterelnökséghez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy miért a már benyújtott pályázatból vonták ki a palotát, és mit terveznek tenni a rommal, illetve a hajógyári területtel.

Az épített örökségeink gondos megőrzése, megerősítése, fenntartható fejlesztése a magyar kormány számára kiemelt jelentőségű – hangsúlyozták a válaszukban, arról pedig, hogy idén e döntés miatt nem vált világörökségi elemmé a limes magyarországi szakasza, azt nyilatkozták, hogy a jövőben újraküldik a módosításokat, és a bizottság ismét tárgyalni fogja annak felvételét.

A Magyarország által benyújtott módosítások miatt a bizottság jövő évben ismét tárgyalja a világörökségi listára történő felvételt. A nevező országnak 2020. február 1-ig kell megküldenie módosításait a Világörökségi Központ Titkárságának.

Sajtóhírekben olvasni lehetett arról, hogy az Óbudai-szigeten lévő egykori helytartói palotát a kormány „rekonstruálni” akarja, az UNESCO viszont szigorú műemlékvédelmi elvek szerint dönt és szabályozza a már világörökségi elemmé vált helyszíneken végrehajtható beavatkozásokat, módosításokat, így még a helyreállítást is, az újjáépítésről nem is beszélve.

Viszont a rekonstrukció tág fogalom, hiszen a romkonzerválástól és bizonyos mértékű helyreállítástól kezdve akár a teljes palota visszaépítését is jelentheti – ez utóbbit viszont biztos kifogásolná a nemzetközi szervezet, ha világörökségi elem lenne. Viszont nemzetközi turisztikai vonzerőt enélkül aligha remélhetne a helyszín, hiszen térdig érő romokat szinte mindenhol lehet találni, egy „élő” Hadrianus-palota pedig igazi kuriózum lenne.

Ám a Miniszterelnökség szerint még nem született döntés a helytartói palota rekonstrukciójáról, viszont a kormány „azért volt kénytelen a Hadrianus-palota romjainak világörökségi területté nyilvánításától elállni, mert az a korábbi épület újjáépítését megakadályozná” – fogalmaztak a válaszukban.

Ehhez hozzátették – nem utolsó információként –, hogy a kormány csak a terület közcélú hasznosításához járul hozzá, hiszen az Óbudai-szigeten lévő egykori helytartói palota és környezetének megóvása továbbra is fontos szempont marad.

A Hadrianus-palotának nevezett rom, Aquincum helytartójának palotája a II. század elején épülhetett, akár éppen Hadrianus császár helytartósága idején. A III. század végéig viszont folyamatosan változhatott, hiszen a rómaiak szerették átalakítani az épületeiket. Noha a XIX. században már felfedezték, nagyobb régészeti feltárások csak a XX. század derekán voltak, mivel a működő hajógyár miatt szóba sem jöhetett más lehetőség.

Most viszont már nem működik a hajógyár, a Hadrianus-palota felett pedig golfpálya terül el, mivel a romokat visszaföldelték, hiszen az időjárás viszontagságaitól ez jobban megkíméli a köveket.

– A Hadrianus-palotához hasonló helytartói rezidencia körülbelül ötven lehetett a Római Birodalom területén, és ezekből mindössze ötöt ismerünk. Ezek is különböző állapotúak, az apulumi (gyulafehérvári) helytartói palotát feltárták, de a nagyközönség számára nem látogatható, a kölni helytartói palota romjait viszont egy múzeum formájában mutatják be a nagyközönségnek.

Az ismertek közül is kiemelkedik a hajógyári palota, hiszen az egyik legjobban dokumentált helyszín – mondta kérdésünkre Havas Zoltán, az Aquincumi Múzeum főmuzeo­lógusa.

A szakember szerint lehetséges forgatókönyv a palota rekonstrukciója, viszont azt már nehezebb eldönteni, hogy a palota melyik korszakát, melyik állapotát állítják helyre, hiszen a római korban sem volt egységes arculata, ráadásul a tudományos kutathatóságát is biztosítani kell.

A rendszerváltás óta folyamatosan napirenden volt a Hadrianus-palota ügye, de érdemi döntések, lépések – az 1998-as feltáráson, majd visszatemetésen kívül – nem történtek. A palota egyes elemeit – így például az ott talált mozai­kokat – az Aquincumi Múzeumban lehet megtekinteni.