Makayné Pál Berta felidézte: a műgyűjtést egyszerre kezdték a kúria felújításával. – Tiry Péter festőművész barátunk és az ő köre látogatott elsőként az alkotótelepre – emlékeztetett, hozzáfűzve: Nagy Gábor Munkácsy-díjas festőművész és Nádas Alexandra Barcsay-díjas grafikusművész házaspárt kérte fel a művésztelep megszervezésére.
– Két művésztelep működött Miszlán a kezdetektől fogva – magyarázta Uszkay Tekla, a kiállítás kurátora. – 2011 és 2014 között a Nemzetközi Képzőművészeti Szimpozion, Nagy Gábor és Nádas Alexandra művészeti vezetésével, valamint – szintén 2011-től – Tiry Péter festőművész kezdeményezésére indult a Színdaráló. Ez utóbbi anyaországi és határon túli magyar művészek közreműködésével zajlott. – A kettőből később egy lett, amikor az alkotók nem tudták tovább vállalni a művészeti vezetést – árulta el Pál Berta. Ekkor hívták segítségül Uszkay Tekla művészettörténészt.
A művészettörténész koncepciójának megfelelően minden művésztelep előtt felvetnek egy témát, amely meghatározza a majdani alkotói folyamatot, csakúgy, miként a miszlai épített és természeti környezet. – Idén Hamvas Bélára reflektálunk, Mágia szutra című könyvét választva kiindulásnak – avatott be Uszkay Tekla. Hamvas 47 oldalas műve 1950-es kéziratban maradt fenn, s az emberi létezést mint a szabadsághoz vezető utat vizsgálja.

Fotó: Mirkó István
Egy művésztelep esetében, ahol az alkotók tíz napot töltenek együtt, a tehetség mellett fontos, hogy a művészek képesek legyenek kapcsolódni a témához, illetve egymáshoz.– A közösségépítés szintén a művésztelepi létezés elengedhetetlen része – mutatott rá Uszkay Tekla. – Számunkra az elkészült műalkotások értéke, minősége mellett épp olyan fontos a közösen eltöltött idő – hangsúlyozta Makayné Pál Berta, aki szívesen kíséri tovább a művészek életét művésztelepről művésztelepre s azon túl. Mint elmondta: nem is igazán akartak férjével műgyűjtőkké válni, inkább ihlető hátteret kívántak adni a művészeknek az alkotáshoz. – Tulajdonképpen nem is műgyűjtők, inkább embergyűjtők akartunk lenni.