Modellváltás erősíti a Bauhaus szellemiségét

Noha Moholy-Nagy László a legismertebb képzőművészünk világszerte, itthon méltatlanul keveset tudunk a 125 éve született alkotóról. A 140 esztendős Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a hajdani Iparművészeti Főiskola 2006 óta viseli a sokoldalú művész nevét. Azóta küldetésüknek tekintik, hogy Moholy-Nagyot és munkásságát megismertessék hazájában, a világgal pedig azt a fontos tényt, hogy magyar származású. Erről, valamint az egyetem augusz­tus eleji modellváltásáról beszélgettünk Fülöp József rektorral.

Fülöp József: Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió Fotó: Havran Zoltán

Műhelyeik az Iparművészeti Múzeum­ban maradtak, egészen tavalyig, az új campus átadásáig. Ez egy 21. századi igényeket kielégítő, 25 ezer négyzetméternyi épületet és 15 ezer négyzetméternyi közparkot foglal magába, költségvetése bruttó 21,4 milliárd forint volt.

– A Bauhaus szellemiségének megfelelően feladatunk a jelenkor kihívásai­ra, például a klímaváltozásra, a digitalizációra vagy a robotizációra, a dizájn gondolkodási rendszerével választ adnunk – szögezte le Fülöp József rektor.

Fülöp József: Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió
Fotó: Havran Zoltán

De vajon a névváltoztatás, miszerint Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, közkeletűen MOME lettek, tükrözi azt, hogy nem kizárólag iparművészeket képeznek? A rektor szerint ez nem új keletű gyakorlat, hisz már Borsos Miklós – aki politikai okokból nem taníthatott az Képzőművészeti Főiskolán – itt nevelt szobrászokat. – De az elmúlt negyven évben már hivatalosan is gazdagodott az oktatási paletta, megjelent az építészet, meghatározó a mediális művészetek jelenléte, és a dizájn újszerű megnyilvánulásai is fontos szerepet játszanak. Természetesen folytatjuk a képzéseket a klasszikus iparművészet területein is, őrizve olyan hagyományos értékeket, amelyek a digitális világban is velünk kell hogy legyenek. Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió. Ismerjük, őrizzük a hagyományos kultúránkat, amelyet új kontextusba helyezünk – fejtette ki a MOME rektora.

Ám felmerül a kérdés, hogy kedvez-e ennek a szellemiségnek a Corvinus-modellre, tehát az alapítványi fenntartásra való átállás, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében a színházi és a filmes szakma egy részének felzúdulásához vezetett. Fülöp József szerint 2012-ben kezdődött a MOME infrastrukturális fejlesztésének előkészítése, és akkor már világossá vált, hogy szükséges a változás, a rektor pályázatában is szerepelt már a modellváltás.

– Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az új lehetőségeket, megtartva a nagyon magas képzési színvonalat, elengedhetetlen a működési modell megváltoztatása. A kormányzat infrastrukturális beruházása biztosítja a hardvert, de a szoftvert nekünk kell mellé tennünk. A tárgyévről tárgyévre hozott költségvetés és annak ügyvitele nagyon nehézkes, az állami hivatalként való működés pedig nem kedvez a piaci szereplőkkel folytatott tartós együttműködésnek. A közalkalmazotti munkavállalói jogviszony nem engedte a versenyképes, az egyéni teljesítményt honoráló bérezési megoldásokat, ezzel megnehezítve hiteles alkotók, tervezők bevonását az oktatásba.

Márpedig ez nélkülözhetetlen, ellenkező esetben a tehetséges fiatalok külföldi iskolákat választanak. A közelmúltban állapodtunk meg az egyetemi szakszervezettel a kollektív szerződésről, amely lefekteti, hogy mindenki számára biztosítva lesznek azok a munkavállalói juttatások, amelyeket korábban is magukénak tudhattak – fejtette ki Fülöp József. Hozzátette, hogy mivel nem lesz bértábla, a megtermelt többlet lehetőséget teremt a teljesítményalapú bérezésre, így kialakítva azt a versenyképes kereseti rendszert, amire már nagyon régóta vár az egyetem közössége.