Modellváltás erősíti a Bauhaus szellemiségét

Noha Moholy-Nagy László a legismertebb képzőművészünk világszerte, itthon méltatlanul keveset tudunk a 125 éve született alkotóról. A 140 esztendős Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a hajdani Iparművészeti Főiskola 2006 óta viseli a sokoldalú művész nevét. Azóta küldetésüknek tekintik, hogy Moholy-Nagyot és munkásságát megismertessék hazájában, a világgal pedig azt a fontos tényt, hogy magyar származású. Erről, valamint az egyetem augusz­tus eleji modellváltásáról beszélgettünk Fülöp József rektorral.

Fülöp József: Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió Fotó: Havran Zoltán

– Külföldön, ahol hatalmas összegekért cserélnek gazdát Moholy-Nagy alkotásai, nem tudják, hogy magyar származású – szögezte le a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektora, hozzáfűzve, hogy ezért születésnapja alkalmából riportfilmet forgattak, amelyben szakemberek, alkotóművészek tesznek hitet amellett, hogy miért fontos a mai napig Moholy-Nagy László munkássága. Emellett egy 125 másodperces animációs alkotásban mutatják be a művész életét, a videót pedig elküldték a külföldi magyar kulturális intézeteknek.

– A mester 125. születésnapján, július 20-án, ki-ki az adott helyi idő szerint 10 órakor közzétette a filmet, így a világon egész napos programként pergett a videó – árulta el Fülöp József.

De lássuk csak, hogy szülőhazájában miért ismerik ilyen kevesen a világhírű alkotót?

– Azért maradt ki a művészeti kánonból, mert amikor az első világháború után elhagyta Magyarországot, még nem volt ismert művész. Németországban, a Bauhausban alapozta meg hírnevét, amelynek 1923-ban lett professzora – magyarázta a rektor, aki kifejtette, hogy az első világháború pusztítása, a silány tömegtermelés a Bauhaus­ban is sokakat fordított a kézművesség felé, Moholy-Nagy ezzel szemben azt képviselte, hogy a művészetnek és a technológiának együtt kell működnie, mert a technológia előbb-utóbb mindenütt teret hódít. Mint tapasztaljuk, így is lett.

A Bauhaust 1919-ben alapították, egy újfajta szellemiségtől vezérelve, mely szakított a 19. században kialakult akadémikus művészeti oktatással. Alapvető filozófiájuk szerint azért, hogy a hallgatók találkozhassanak a legkülönfélébb technológiákkal, ismerjék meg a társadalmi közeget és a gazdasági lehetőségeket is, és így váljanak alkotókká, akik képesek a kor kihívásaira kreatív megoldásokat találni.

– Az alkotók pedig alakítsák a világot – emelte ki Fülöp József, emlékeztetve, hogy noha a MOME jogelődje az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, az Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde, 1880-ban vált önálló intézménnyé, így jóval a Bauhaus előtt alakult, átvette annak szellemiségét. A rektor szerint a Monarchiában hamar rájöttek, hogy az ipari forradalom újításai megkövetelik olyan alkotók képzését, akik magas művészeti színvonalon terveznek használati tárgyakat, ruhákat, közösségi tereket a tömegtermelés számára, ezért nem sokkal később az uralkodó megalapította az Iparművészeti Múzeumot, ahol az Iparművészeti Tanoda is helyet kapott. Az intézményük 1954-ig működött a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte Üllői úti palotában, ám miután kinőtte, átköltöztették a Zugligeti útra, a Farkasdy Zoltán-féle népfőiskolának szánt épületbe.

Műhelyeik az Iparművészeti Múzeum­ban maradtak, egészen tavalyig, az új campus átadásáig. Ez egy 21. századi igényeket kielégítő, 25 ezer négyzetméternyi épületet és 15 ezer négyzetméternyi közparkot foglal magába, költségvetése bruttó 21,4 milliárd forint volt.

– A Bauhaus szellemiségének megfelelően feladatunk a jelenkor kihívásai­ra, például a klímaváltozásra, a digitalizációra vagy a robotizációra, a dizájn gondolkodási rendszerével választ adnunk – szögezte le Fülöp József rektor.

Fülöp József: Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió
Fotó: Havran Zoltán

De vajon a névváltoztatás, miszerint Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, közkeletűen MOME lettek, tükrözi azt, hogy nem kizárólag iparművészeket képeznek? A rektor szerint ez nem új keletű gyakorlat, hisz már Borsos Miklós – aki politikai okokból nem taníthatott az Képzőművészeti Főiskolán – itt nevelt szobrászokat. – De az elmúlt negyven évben már hivatalosan is gazdagodott az oktatási paletta, megjelent az építészet, meghatározó a mediális művészetek jelenléte, és a dizájn újszerű megnyilvánulásai is fontos szerepet játszanak. Természetesen folytatjuk a képzéseket a klasszikus iparművészet területein is, őrizve olyan hagyományos értékeket, amelyek a digitális világban is velünk kell hogy legyenek. Nálunk egyszerre van jelen a tradíció és a progresszió. Ismerjük, őrizzük a hagyományos kultúránkat, amelyet új kontextusba helyezünk – fejtette ki a MOME rektora.

Ám felmerül a kérdés, hogy kedvez-e ennek a szellemiségnek a Corvinus-modellre, tehát az alapítványi fenntartásra való átállás, amely a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében a színházi és a filmes szakma egy részének felzúdulásához vezetett. Fülöp József szerint 2012-ben kezdődött a MOME infrastrukturális fejlesztésének előkészítése, és akkor már világossá vált, hogy szükséges a változás, a rektor pályázatában is szerepelt már a modellváltás.

– Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk az új lehetőségeket, megtartva a nagyon magas képzési színvonalat, elengedhetetlen a működési modell megváltoztatása. A kormányzat infrastrukturális beruházása biztosítja a hardvert, de a szoftvert nekünk kell mellé tennünk. A tárgyévről tárgyévre hozott költségvetés és annak ügyvitele nagyon nehézkes, az állami hivatalként való működés pedig nem kedvez a piaci szereplőkkel folytatott tartós együttműködésnek. A közalkalmazotti munkavállalói jogviszony nem engedte a versenyképes, az egyéni teljesítményt honoráló bérezési megoldásokat, ezzel megnehezítve hiteles alkotók, tervezők bevonását az oktatásba.

Márpedig ez nélkülözhetetlen, ellenkező esetben a tehetséges fiatalok külföldi iskolákat választanak. A közelmúltban állapodtunk meg az egyetemi szakszervezettel a kollektív szerződésről, amely lefekteti, hogy mindenki számára biztosítva lesznek azok a munkavállalói juttatások, amelyeket korábban is magukénak tudhattak – fejtette ki Fülöp József. Hozzátette, hogy mivel nem lesz bértábla, a megtermelt többlet lehetőséget teremt a teljesítményalapú bérezésre, így kialakítva azt a versenyképes kereseti rendszert, amire már nagyon régóta vár az egyetem közössége.