Egy konkrét, erdélyi példán keresztül az előadó azt is bemutatja, miként szervezte meg egy kolostori közösség az életét, s ebben milyen hely, szerep jutott a kertnek, a kerti munkának, illetve a növényeknek. Ezáltal vélhetően láthatóvá válik, hogy a szerzetesek általában/többnyire a környezetükkel állandó kapcsolatban voltak, s számos kölcsönhatással érdemes számolnunk, ha őket és a kertjeik alakulását kívánjuk megérteni. Csak néhány ezek közül: a szerzetesek származása és előképzettsége; az egyházi vezetők pályájának alakulása; a termelőközpontokkal és más rendházakkal, illetve szerzetesrendekkel való kapcsolattartás; az ökológiai-biológiai-termesztéstani szakismeretek elsajátítása a helyi szakemberektől, majd ezek továbbadása a híveknek; a szakismeretek szerzése könyvekből és egyéb forrásokból.

Online regisztráció

Nagy Zsolt erdélyi magyar néprajzkutató, kertészmérnök. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének néprajz szakán, majd a Sapientia EMTE kertészmérnöki szakán végezte, ahol gyógynövénytermesztés szakirányból diplomázott. Ezt követően ugyanitt szerzett növényorvos mesteri oklevelet. Jelenleg a kolozsvári Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza, a BBTE etnobotanika szemináriumainak felelőse és a marosvásárhelyi orvosi-gyógyszerészeti egyetem háttérintézménye által működtetett szakkönyvkiadó felelős szerkesztője. 2022-től vesz részt kutatóként a MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoportjában, a budapesti ELKH BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. Eddigi gyűjtéseit többnyire Erdély különböző tájegységein (Székelyföld, Szilágyság, Kalotaszeg, Szászvidék) végezte. Fő kutatási területei: etno(farmako)botanika, etnomedicina, etnoökológia, tudománytörténet, gazdaságantropológia.

Helyszín: Hagyományok Háza, Borbély Jolán terem (1011 Budapest, Corvin tér 8.)