A főként arab lanton (úd), de más pengetősökön is muzsikáló Kobza Vajk mindkét fő zenei/kulturális támasza tradicionális jellegű, egyrészt az úgynevezett régizenék, valamint az orientális kortárs- és folkzenék egymásra rímeltetéséből épít sajátos hangkölteményeket. Mert legyen mindez bár instrumentális karakterű, minden pillanatából, sőt, a nagy ívű zenei tablók egészéből is süt a líraiság, a poézis, néha pedig a keleti mesékre jellemző elbeszélésjelleg. Ez a verbalitást nélkülöző, de kontúros képiséget, imaginatívan meditatív hangulatokat közvetítő zenei utazás egyértelműen nem popzenei struktúrák, sokkal inkább valódi belső indíttatások hatására születik és formálódik, hogy aztán új, életadó erőként keljen életre a hallgatóban. A Zománc-mágus titkos imái című kislemez a korábbi Rejtek albumhoz hasonlóan abban is unikális, hogy sehol máshol nem szólalnak meg együtt az itt hallható instrumentumok.
 

Kobza Vajk fő hangszerét félretéve, itt a perzsa-görög eredetű kitharán, egy líra-féle hangszeren játszik, a müncheni Thomas Gundermann pedig maori fúvós hangszereken (nguru, porotiti, putatara, karanga manu, koauau) kíséri két dalban Vajk játékát. Összeszokott párost alkotnak, másfél évtizedig aktívan koncerteztek együtt.

A kislemez borítóképén látható zománckép Kátai Mihály munkája.