Egyelőre még csak a XX. század első évtizedében járunk. Az Apponyi gróf „egy magát rehabilitálni akaró sátán a pokol előtt” című fejezetben megjegyzi a szerző: Ady stílusa „az 1950-es évek párttitkári színvonalához közelít”, pedig legfeljebb fordítva, az ’50-es évekbeli pártitkári színvonal hasonlítható a költőéhez. Miközben Raffay a később születettek utólagos tudásával rendszerezi érveit, egyáltalán nem mindegy, honnan nézi az eseményeket. Mint ahogy az sem, hogyan tálalja az idézeteket. A fejezetcímbe illesztett citátum szerint Apponyi „olyan buzgó, mint egy magát rehabilitálni akaró sátán a pokol előtt”. Ugyanaz lenne buzgóságában hasonlítani a gonoszhoz, vagy szimplán lesátánozni a grófot? Pár oldallal később egy Ady által kreált Apponyi–Kollonich-párhuzamon háborog a szerző, holott Ady láthatóan Pázmány Péterrel hozza összefüggésbe Kollonich Lipót esztergomi érseket, aki az ellenreformáció durva módszereit ötvözte a magyarellenességgel.
A történész a múltat rekonstruálja, míg az irodalmár kiindulópontja a szöveg. A történész megteheti akár azt is, hogy irodalmi, ihletett szöveget szembesít a makacs tényekkel, de a történeti elemzésen is számonkérhető a stílus. Raffay Ernő írásán átüt a prekoncepció, bár Adyról lévén szó ez nem újdonság.
Az első világháború alatt a költő akaratlanul is a háborúellenes mozgalom képviselője lett, Trianon után magyarságversei kerültek előtérbe, 1945-től Adyt forradalmárnak mondták, sőt egyesek a szocialista forradalmárt akarták benne látni. Szomorú művelet lehetett az Ady Endre kultúrharcai című kötet összeállítása, még akkor is, ha Raffay interpretációja szerint a publicista költő harciassága 1909-re alábbhagy. „Mentsenek ki, szabadítsanak meg Párizstól” – kiáltja kiábrándultan, mikor kapcsolata végletesen megromlik Lédával, illetve megkapja a második és harmadik vérbajos fertőzését is. Raffay Ernő a kötet utolsó mondataiban úgy véli, a költő ezután új korszakba lép, és Párizs helyett már Róma számára az élet. De nem lehet, hogy ez is csak manír? Ugyan mit változott Ady emberi minősége? Akit jobban izgat, hogy mekkora költő, hogy vadonatúj nyelvet, új grammatikát teremtett, az olvassa inkább a verseit!
(Raffay Ernő: Ady Endre kultúrharcai. Kárpátia Stúdió, Budapest, 2019, 336 oldal. Ára: 3990 forint)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!