A vagyonos osztály hűbérese, a bérházak uralkodója, a házbér kérlelhetlen behajtója, a lakók réme, a szegényebb, védtelen lakó üldözője, az éjjel hazajáró lumpok − akiktől kapupénzt kap − pártfogója, a bérházak nyugalmának megzavarója, a lakók közötti perpatvarok szigorú bírája, végül a rendőrség gyűlölője s a hadastyán egylet tagja – a vice háziúr, vagyis a házmester. Nem azon tisztességes házmesterekről szól ezen megemlékezés, akik a modern fejlődéssel maguk is előre haladnak, hanem azon házmesterekről, akikkel a külvárosok egyes házai, még mai napig is meg vannak áldva. Egy jó házmester a milyen házi áldás lehet, épen olyan házi átok egy részeges, részrehajló, buta, bevándorolt házmester. Nagyon sajnos, de ilyen házmesterek még mai napig is igen sokan vannak.
Nem akarom azt mondani, hogy a házmester rendőr legyen, annál kevésbé besúgó. Az azonban határozottan állítható, hogy a nagyvárosi életben egy jó házmester a közbiztonságnak egy megfizethetetlen, jó őre lehet, míg egy részeges, léha, részrehajló házmester annyit árt a közbiztonságnak, hogy ennek a kárát ki sem lehet számítani. Ha minden házban megfelelő, ügyes, becsületes, részrehajlatlan, lelkiismeretes házmester volna, az esetben, a tolvaj világ káros létezése, ha nem is egészen, de félig meg volna akadályozva; később pedig fokozatosan ki lehetne irtani a társadalom ezen piszkos salakját.
A házmesterek az albérlőket azért is szeretik, mert minél több albérlő van a házban, annál több kapupénzt kaphatnak tőlük. Az albérlők nagy része munkás, iparos, kereskedősegéd, ezek között azután a tolvajok, szédelgők, csalók szintén elkeverednek. Nagy része az ilyen lakóknak nőtlen ember, ha nős, az sem sokat határoz, mert az ilyen ember, ha pénze van, rendszerint egy héten 2-3-szor kapuzárás után megy haza. A házmesternek pedig az olyan lakó után van jövedelme, a ki későn jön haza.
Ahol túlzsúfolt lakások vannak, ott rendszerint egészségtelen és piszkosak a lakások kívülről és belülről is. A kolera és más hasonló járványok melegágya az ilyen piszkos bérházakban van. Ugyancsak az ilyen túlzsúfolt lakásokban található legtöbb csavargó, tolvaj és betörő, azután a kiélt vén kéjtolvajnők és titkos kéjnők is. Az ilyen piszkos tömött lakásokban, a szegényebb nép között, a fent jelzett tolvajnépség biztos lakást talál. Ilyen lakásokban laknak még a koldusok, a kiknek családjaik vannak, s ezeknél meg a nőtlen koldusok, kintornások (verklisek). Némelyik ilyen lakásban 3-4 kintornás család is lakik. […]
