A vagyonos osztály hűbérese, a bérházak uralkodója, a házbér kérlelhetlen behajtója, a lakók réme, a szegényebb, védtelen lakó üldözője, az éjjel hazajáró lumpok − akiktől kapupénzt kap − pártfogója, a bérházak nyugalmának megzavarója, a lakók közötti perpatvarok szigorú bírája, végül a rendőrség gyűlölője s a hadastyán egylet tagja – a vice háziúr, vagyis a házmester. Nem azon tisztességes házmesterekről szól ezen megemlékezés, akik a modern fejlődéssel maguk is előre haladnak, hanem azon házmesterekről, akikkel a külvárosok egyes házai, még mai napig is meg vannak áldva. Egy jó házmester a milyen házi áldás lehet, épen olyan házi átok egy részeges, részrehajló, buta, bevándorolt házmester. Nagyon sajnos, de ilyen házmesterek még mai napig is igen sokan vannak.

„Mi legalább gondolunk egymásra”
„Úgy hiszem, hogy ráfér a magyarokra a hazaszeretet. Ne legyen attól gátlása senkinek, hogy magyarként jött világra…”