A történelemben szinte mindig voltak zsoldosok, akik jó pénzért tették kockára életüket egy számukra közömbös ügyért. Már az ókorban is felbérelték a harcias törzseket, hogy segítsék a külföldi hódításra induló haderőket. A középkorban a zsoldos hadseregek országokon át kínálták hadi képességüket, mindig amellett tűntek fel, aki a legjobb fizetést kínálta nekik. Az 1960-as, ’70-es években az afrikai kontinensen szinte nem volt olyan állam és felkelő csoport, amely ne alkalmazta volna őket céljai elérése érdekében, amelyek nem egy esetben sok-sok vért kívántak.
A 2000-es évek közepe táján kezdett átalakulni a zsoldosszakma: megjelentek a katonai magánvállalkozó csoportok. Szerették volna eltörölni azt a rengeteg negatív jelzőt, amely a zsoldos szót övezte. Erkölcsi fenntartás nélkül, pénzért mindent elvállalnak, nem foglalkoznak azzal, hogy igazságos ügy mellett harcolnak-e, vagy sem, tömeggyilkosságokban vesznek részt, egyszerű, agyatlan gyilkológépek. Ez nem így van – hangoztatták vezetőik –, ők katonai szolgáltatást nyújtanak ügyfeleiknek. Melyek ezek? Objektum- és személyvédelem, jelentősebb létesítmények, fegyverraktárak őrzése, szállítmányok fegyveres kísérése, rendezvények biztosítása. Ölni csak akkor engedélyezett, ha a védendő személy életét vagy az őrét veszély fenyegeti. Az is kizárt, hogy támadó hadműveletekben vegyenek részt. Mindenről szerződésben állapodnak meg az érintett munkaadóval, a felszerelés biztosításától a szállító járművekig, legyen szó akár ellátásról is. És mindenről számlát adnak. Az Irakban szerepet vállaló Blackwater, Erinys, Aegis nevű cégek vagy az afgán piacot letaroló DynCorp vállalkozás az amerikai hadügyminisztériummal kötött szerződéseik eredményeképpen az évek során dollártízmilliárdokat kerestek a fenti tevékenységgel, és az alkalmazottak is megtalálták számításukat.
Ám most más idők járnak. A megbízóknak nem kellenek – vagy csak nagy ritkán – ilyen nagy tudású volt katonai kommandósokból álló elit csapatok. Nekik megteszik a jól kiképzett, harcot már látott, puskaport már szagolt katonák, akik nagy számban állnak rendelkezésre. Hol találhatók ilyenek? Szíriában, ahol manapság a korábbihoz képest alábbhagyott a harcok hevessége. Ráadásul mindkét szemben álló félnél találunk jelentkezőket. Az eddig számukra munkát adó arab milíciák közül számosan felszívódtak, tönkreverték őket, megszűntek létezni. Így nincs, aki fizessen a katonáknak. Ők azok, akik jelentkeznek egy török toborzópontnál „külföldi munkára”. Mit ígérnek nekik a török képviselők? Havonta 1500-2000 dolláros fizetést. Ez azért jelentős összeg Szíriában, a hazaküldött részből egy család meg tud élni. Ha a török zászló alatt megfelelő ideig szolgálnak, akkor állampolgárságot is kaphatnak. Aki végleg el akarja hagyni romokban lévő hazáját, annak ez igen vonzó ajánlat.