Lőporos hordók

Kevés saját erőből elért eredményt tud felmutatni az Európai Unió a Balkán felzárkóztatásában.

Batrovci, 2020. december 20. Várakozó gépjármûvek a szerb-horvát határ szerbiai oldalán, a batrovci határátkelõhelyen 2020. december 20-án. Az RTS szerb közszolgálati televízió közlése szerint dacára a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú intézkedéseknek és a figyelmeztetéseknek, a Nyugat-Európában dolgozó nyugat-balkáni vendégmunkások hazaindultak az ünnepekre, és hatalmas torlódások alakultak ki a határokon. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

Az EU kezéből azonban már rég kicsúszott a kezdeményezés, a Nyugat egyfajta korlátozott befolyással bíró helytartójaként van jelen például Bosznia-Hercegovinában. Egykori elképzeléseiből felsejlik valami abban, amit mini Schengen néven próbál eladni az érintett országoknak. Ám kérdés, hogy ebből is mennyi az európai találmány, mennyi jött az óceánon túlról, illetve mennyit sugalmazott a hegemóniája visszaszerzésére törekvő Szerbia. Valószínűleg azért vállalta ezt az EU, mert így akarja ismét felügyelet alá helyezni ezeket az országokat, és még haladékot is kapna a bővítésre. A mérleg másik serpenyőjében azonban a Szerbia révén megnövekvő orosz befolyás van, nem is beszélve Belgrád expanziós terveiről. Ezek csak átmenetileg kerültek le a napirendről, Szerbia a vasakat továbbra is a tűzben tartja, hogy alkalmas időben rátegye a kezét a jelentősebb szerb lakosságú horvátországi területekre, a boszniai Szerb Köztársaságra, Montenegróra.

A fekete hegyek országában, Montenegróban Szerbia most csatát nyert. Az augusztus 30-án megtartott választáson a szerbbarát ellenzéki pártok győztek. A körülmények hatására egyelőre lemondtak a kampány során fennen hangoztatott tervükről, a NATO-ból való kilépésről. Az új kormányfő, Zdravko Krivokapić még abban is szót fogadott Washingtonnak, hogy miniszteri posztokra nem jelölt túlságosan orosz- és szerbbarát politikusokat, államtitkári és parlamenti bizottsági elnöki szintre azonban becsempészett egyet-kettőt. Egyetlen mandátumnyi többséggel és a politikában többnyire járatlan, nyugati egyetemeken, vagyis egészen más miliőben „nevelkedett” miniszterekkel ez a kormány valószínűleg nem húzza sokáig, de a tavaszra tervezett népszámlálásig mindenképpen életben tartják, ha másként nem, hát orosz és szerb „lélegeztetőgépen”. Akkor ugyanis ki kell hogy derüljön, Montenegróban sokkal több a magát szerbnek valló ember, mint eddig gondolták. Ez pedig alapot adhat minden idők legkisebb Jugoszláviája, Szerbia-Montenegró újjáélesztésére.

A bosznia-hercegovinai helyhatósági választáson ellenben a Nyugat aratott átmeneti győzelmet. A boszniai szerb főváros, Banja Luka polgármesteri posztjától elütötte a vezér, Milorad­ Dodik pártját, a Független Szociáldemokraták Szövetségét (SNSD). A bökkenő az, hogy ­Draško Stanivuković, aki most Banja Luka élére kerül, nem kevésbé nacionalista, és szintén a boszniai szerb területeket is magában foglaló Nagy-Szerbia megvalósításának a híve. A szövetségi fővárosban, Szarajevóban a legerősebb bosnyák/muszlim párt, a Demokratikus Akció Pártja (SDA) szenvedett érzékeny veszteségeket.

A nyert csatán felbátorodva Washington máris felmelegítette a daytoni béke megreformálásának tervét. A szándék az állam központosítása, ami a muszlim többségnek kedvezne. A boszniai Szerb Köztársaság, valamint az őt támogató Belgrád és Moszkva ebbe szépszerével nem fog belemenni. Az országot elvileg irányító háromtagú Államtanács bosnyák és a horvátokat képviselő, de nem általuk megválasztott tagja a nyugati támogatás tudatában a minap nem volt hajlandó szóba állni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, mert az orosz politika útjában áll Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációs tervei megvalósításának. Lavrov a visszautasításra úgy reagált, hogy mások állnak a hátterében. Ezek a „mások” egyszer már nagy tüzet gyújtottak Bosznia-Hercegovinában, de úgy látszik, nem tanultak belőle, s most is a tűzzel játszanak. Az új amerikai elnöktől, Joe Bidentől korábbi megnyilatkozásai alapján még kevesebb jót várhatunk, mint elődjétől.