Egyelőre fölösleges foglalkozni a Putyin–Biden-csúcstalálkozóval, akárcsak a kínai–amerikai legfelsőbb szintű megbeszéléssel. A CNN, a Newsweek, a The New York Times megállapította, hogy nincs ebben semmi meglepő, hiszen Joe Biden már kampányában megígérte: kemény kézzel bánik majd Moszkvával és Pekinggel. Mintha most kicsit elvetette volna a sulykot. Ez pedig magával hozhatja az események zuhatagát, amelyet senki sem tud majd ellenőrizni. Az amerikai stratégia szerint a Biden által tervezett „demokráciakonferencián” összehívja a szövetségeseit. Itt „császárrá” koronázzák mint a demokrácia legnagyobb védelmezőjét. Aki a meghívottak közt lesz, az számíthat az Egyesült Államok jóindulatára. Aki nem, annak idomulnia kell.
Az „önkényuralmi rezsimek”, mint amilyen Kína és Oroszország, nem kerülhetnek be a demokrácia védelmezői közé. Így a Nyugat hozzájárul ahhoz, hogy Peking és Moszkva egymás kebelére boruljon. „Még nem jött el ennek az ideje, de egy napon el tudom képzelni” – mondta Putyin még tavaly novemberben a kínai–orosz katonai szövetségről. Pedig eddig Moszkva volt az, amely inkább fenntartásait hangoztatta az ilyen szoros szövetség ellen. Neki valószínűleg szoknia kell, hogy egy katonai együttműködésben nem az övé a döntő szó. Kína lakossága tízszerese az oroszénak, gazdaságáról meg ne is beszéljünk.
Hiába rendelkezik Moszkva fölénnyel az atomeszközök számában (6800 és 300 az arány e téren), Kína villámgyorsan fejleszti fegyverzetét. Putyin azt is hangsúlyozta, hogy közös hadgyakorlatokat már sikerrel tartottak, egyre elmélyültebb a hadiipari együttműködés, az oroszok „érzékeny kategóriába” tartozó fegyvereket is átadnak Kínának. Ha elérkezik a nap, amelyen létrejön az új katonai tömb, akkor a Nyugat önvizsgálatot kezdhet, hogy ebben mekkora volt a szerepe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!