Dühöngő szerzetes

Lin-csi apátot elég jól ismerhetik az olvasók, az utóbbi évtizedekben sorra jelentek meg a IX. századi kínai szerzetes-filozófusról szóló kötetek.

Lin-csi apátot elég jól ismerhetik az olvasók, az utóbbi évtizedekben sorra jelentek meg a IX. századi kínai szerzetes-filozófusról és tanításairól szóló kötetek.

A legutóbbi (Lin-csi apát minden szava, 2017) fülszövegében azt olvashatjuk róla, hogy ha „nem állt volna szerzetesnek, bizonyára rablóvezér lett volna belőle”. Ennek a ma már messze földön híressé vált „rablóvezérnek” az atyjafia a Lin-csi apát pesti rokona című legújabb kötet főhőse.

Tudvalevő még az apátról, hogy éppen rablóvezér-természetéből következően „soha nem volt rózsás bőrű, jó szagú öregember, és megnyerő, gyöngéd atyai mosoly se ragyogott az arcán” – állítja róla az elbeszélő az új kötet lapjain. Eléggé kellemetlen modorú volt, aki durván bánt szerzeteseivel, az is többször előfordult, hogy az elmélkedőzsámolyát közéjük hajította. Merészebb tanítványai azt terjesztették róla, hogy az apát szenvedélyesen szeret dühöngeni. Ennek ellenére Lin-csi tekintélyes filozófus hírében áll ma is, meghökkentő viselkedésével és zavarba ejtő eszméivel új irányzatot teremtett, amely máig népszerű a világ nyugati felén is.

Iskolateremtés és nyugati népszerűség ide vagy oda, amikor az olvasó kezébe veszi ezt a kötetet, és tudomást szerez arról, hogy ennek az ezerkétszáz éves, rossz hírű öregembernek pesti rokonsága van, joggal csodálkozik el. Hogy lehet egy ilyen alakkal rokoni viszonyban lenni? Hogy lehet egy ilyen rokonságot nyíltan vállalni?

Ahogy aztán az ember a kötet olvasásába fog, két olyan hőssel ismerkedik meg, akik a mérhetetlen térbeli és időbeli távolság ellenére is elválaszthatatlanok.

A mintegy ötven – egészen váratlan élethelyzeteket és gondolatokat elénk táró – történetből rögvest kiderül, hogy a kínai középkorban született apátnak és mai pesti rokonának a világlátása között szinte semmi különbség nincs.

Amit a világról fontosnak tartanak, az mindkettőjük életében ugyanaz. Tudásuk is jól használható minden korban, a földgolyó minden zugában. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy az emberi világ mit sem változott a múló századok során. Az anyagi világról szerzett ismereteink bővültek, de a legfontosabbról, az emberi természetről semmivel sem tudunk többet, mint amennyit korábban bárkinek sikerült megsejtenie.

A könyvbéli történetekben a gondolkodó ember legalapvetőbb kérdéseit teszi fel mindkét hősünk, de a világ gyönyörűségeit is számba veszik, őszintén csodálják. Mindenekelőtt Keletről és Nyugatról van mondanivalójuk: a kétféle civilizáció legjellemzőbb vonásait vetik egybe, történelmi múltjukról és világszemléletükről gondolkodnak, és gondolataik irodalmi kifejeződéseiről is szólnak: nyugati és keleti költészetről és klasszikus szépprózáról. Vagyis a kétféle kultúra legbensőségesebb megnyilvánulásairól.

Alapkérdés például, hogy mi van Goethével és Dantéval, mi a helyzet Li Taj-póval és a többi nagyszerű kínai költővel. Nem mindegy, hogy mi van a Himalájával, Tibettel és Kínával, aztán arról is van szó, hogy érdekli-e a pesti rokont például a hegyek, a folyók, a kövek és a tárgyak élete. Mit gondol a kacsanépről Baranyától Mandzsúriáig, ismeri-e a tibeti jakok vérmérsékletét, kedveli-e a lepkéket és a macskákat, Petrarcát és a reneszánsz embert, Herdert és Hegelt, vagy mit súg a fülébe a régi pesti házak pincéinek és padlásainak dermedt csendje. És az sem mellékes, hogy mire emlékszik ma Lin-csi apát egy régi-régi Huo-to folyó parti kolostor életéből.

A könyv végére aztán az is kiderül, hogy mi az oka az apát örökös türelmetlenségének és mogorvaságának. Azt viseli a legnehezebben, hogy a világ tele van önmagukat túlértékelő, elégedetlen és követelőző tanítványokkal. Pedig hát itt van nekünk a pompás, otthonos és szelíd univerzumunk, és itt vannak velünk a régmúlt idők ma is élő boldog emlékei. Lehetnénk a szépség és a mívesség hódolói. Az élet felső foka a természet és az eltűnődő, messze tekintő, bölcs gondolkodás – vallja a kötetben a maga romantikus módján a középkori ázsiai­ bölcselet legeredetibb gondolkodója. Pesti rokona pedig mintha habozás nélkül követné ezt a szép, régi kínai eszményt.

(Sári László: Lin-csi apát pesti rokona – Nyugat és Kelet. Corvina Kiadó, Budapest, 2021, 260 oldal. Ára: 3490 forint)