Az egyik magyar szappanoperában a nem túl eszes rendőrök egyike határozottan állást foglal az idegen betűszavak kiejtésével kapcsolatban, amikor is megalapítja a makkosszállási csít, és nem szíeszájt (CSI-t), ahogy a rendőrtársa azt váltig állítja. Gyakran felvetődik kérdésként a nyelvhasználók körében, hogy angolosan vagy magyarul kell-e ejteni a PhD, UPC, HBO angol betűszavakat. A Magyar nyelvhasználati szótár azzal a javaslattal él, hogy az idegen mozaikszókat és betűszókat lehetőség szerint a magyar nyelv szabályai szerint ejtsük ki. Bár ennek néhány példa ellentmond, csak az angolos kiejtés terjedt el a BBC (bíbíszí), CIA (szíájé) és FBI (efbíáj) esetében, de csak a magyaros kiolvasás jellemző a következő neveknél: USA, WHO, IRA. Az újabb betűszavak kiejtésekor az idegen forma van elterjedőben, viszont emellett a magyaros is felbukkan: HBO (hábéó és éidzsbíó), PhD (péhádé vagy píédzsdí). Gondot okoz, ha valaki keveri a kétféle ejtést, és például péédzsdét mond. Hivatalos álláspont nincs, a nyelvet a nyelvhasználók alakítják, ezért nem lehet egységes szabályt alkotni e kérdésben. Tehát az NGO (non-governmental organisation), azaz nem kormányzati szervezetek rövid megnevezésekor inkább az endzsíó, a PCR (polymerase chain reaction), amely polimeráz-láncreakciót jelent, mindkét ejtésben hallható: píszíár és pécéer. Egyet nem célszerű tenni: megmosolyogni azt, aki a magyaros ejtéssel él, hiszen az angol ábécé betűit nem tudhatja mindenki.
Az idegen betűszókat a kiejtésüknek megfelelően látjuk el névelővel. Ha egy idegen betűszó írásban magánhangzóval, de a kiejtésben mássalhangzóval kezdődik, akkor a névelő „a” alakváltozatát írjuk elé: a UPC (júpíszí). Fordított esetben a névelő „az” alakváltozatban kapcsolódik a szóhoz, tehát a h betűt az angolban éjdzsnek mondjuk, így az HBO (éjdzsbíó). Amennyiben kialakult a szónak magyaros ejtése is az idegen mellett, és a kétféle kiejtés eltér a magán- és mássalhangzót illetően, el kell döntenünk, hogy melyik kiejtésváltozatot használjuk, és aszerint kell a névelőt kiírni. Tehát például: a HBO (hábéó), az UPC (upécé).
A többelemű intézményneveket helyettesítő magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek, például: NYE (Nyíregyházi Egyetem), KSH (Központi Statisztikai Hivatal), ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem), EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület). A nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az a, e, o betűket, például: az NYE-t jelöli meg első helyen a felvételi jelentkezéskor, tagja az MTA-nak, felvették az ELTE-re. Tehát nem helyes az NYÉ-t, az MTÁ-nak, ELTÉ-re alak.
Vannak úgynevezett „beszélő” mozaiknevek, azaz köznévi jelentésük van, ilyenek a következők: SZEM ‒ Szomszédok Egymásért Mozgalom, Frász ‒ Független Rádiósok Szakszervezete, NANE ‒ Nők a Nőkért Egyesület. Ezek szerencsések, mert egybeolvasva értelmes szót adnak, olyanokat, amelyek tartalmilag vagy hangulatukban összefüggnek az elnevezéssel, amelynek rövidítésére szolgálnak. Figyelni kell az efféle névalkotáskor, ugyanis időnként nem a legsikeresebb betűszó keletkezik. Korábban volt Könnyűipari Szervezési Intézet (Köszi), Műszeripari Kutató Intézet (Miki) vagy Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH). Külön megemlítendő a Pedagógus Önértékelési Csoport, valamint a Lakás és Otthon Nélküli Fiatalok Akciószövetség elnevezés. Élhetünk esetleg a gyanúperrel, hogy nem csak a rövidítése miatt jöhetett-e létre a teljes név. Főleg annak a tükrében, hogy az egyik híradás 2015-ben a betűszót alkalmazva így adott címet: Felálltak a Pedagógus Önértékelési Csoportok!
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
