Hegymászás pantallóban

A Dobogókőre ellátogatókat alighanem örömteli meglepetésként éri majd, ismét látogatható a megújult turistatörténeti kiállítás.

Dobogókõ, 2018. december 31. A Báró Eötvös Loránd menedékház épülete Dobogókõn. Az épület Magyarország egyik legrégebbi menedékháza a Visegrádi-hegységben, Dobogókõi kilátó mögött. Létrehozója és tulajdonosa a Magyar Turista Egyesület. Az épületben étterem, büfé, és szálláshely áll a turisták szolgálatában. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

Természetjáró turistakalapja jelvényekkel

A szövetség fennállásának húszéves évfordulóján immár 3500 kilométernyi jelzett út, valamint ötven menedékház állt a túrázni vágyók rendelkezésére. 1938-ra elkészült az ország két legtávolabbi pontját összekötő kék útjelzések hálózata, és elindult rajta a kőszegi-hegységbeli Írottkőtől a zempléni-hegységbeli Tolvaj-hegyig tartó, Szent István-vándorlás névre keresztelt túra.

A második világháború után az ország új urai 1946-ban feloszlatták a polgári hátterű egyesületeket, így az MTSZ-t is. A megszüntetett turistaszervezetek vagyona a Turistaházakat Kezelő Nemzeti Vállalathoz (TKV) került; a turizmus csúcsszerve a Magyar Vándorsport Szövetség lett (amely 1948-tól Magyar Természetbarát Szövetség néven folytatta működését). 1952-ben – a Szent István-vándorlás nyomvonalán – létrejött az Országos Kéktúra, amely 1961-re valóban országossá vált, addig ugyanis csak a Lokomotív Sportkör tagjainak volt meghirdetve.

A hetvenes évekre aztán a túrázás háttérbe szorult a tömegturizmus egyéb formái mögött. 1975-ben felszámolták az időközben Turista Ellátó Vállalatra átkeresztelt TKV-t. A korábban a vállalathoz tartozó létesítmények a területileg illetékes vendéglátóipari cégek tulajdonába kerültek, és állaguk hamarosan romlani kezdett. 

A nyolcvanas évektől kezdve Magyarország mindinkább bekapcsolódott a nemzetközi turistaéletbe (kijelölték például az Eisenach–Budapest hegyi túra több mint 2690 kilométer hosszúságú nyomvonalát). Az évtized elején idehaza is megjelent a teljesítménytúrázás, melynek első példája az 1981-ben megrendezett Kinizsi 100 volt, de később több is követte (Pilis 50, Gerecse 50, Vértes 50).

Aki tehát betér az ingyenesen megtekinthető kiállításra, nemcsak egy kellemes kirándulás látnivalóinak sorát gyarapítja, de arról is meg­győződhet, hogy a túrázás sokak számára nem pusztán szabadidős elfoglaltság, de mozgalom is, melynek megvannak a maga szervezeti emlékei, kimagasló eredményei és sporttörténeti relikviái. 

A tárlatnak otthont adó faépület, a báró Eötvös Loránd menedékház története meglehetősen kalandos. Az ország első turistaházaként adták át a nagyközönségnek 1898. június 5-én. A növekvő turistaforgalom miatt már 1900-ban felvetődött bővítésének gondolata. 

A második – immár kőből emelt – menedékház 1906-ra készült el, a közvetlen szomszédságában. A faházat így néhány évre bezárták, de mert változatlanul szükség volt rá, 1911-ben ismét megnyitották.

A második világháborút követően a létesítmény a TKV-hez került, s ezt követően több funkciót is betöltött: használták postaként; egy időben a Pannónia Szálló dolgozói gyermekeinek kialakított óvoda működött a falai között; de volt vállalati üdülő és raktár is. 1984 óta kiállítóhely.

(A Magyar Olimpiai és Sportmúzeum turistatörténeti kiállítóhelye, Pilisszentkereszt – Dobo­gókő, Téry Ödön u. 24. A kiállítás megtekinthető:­ csütörtökön 9–14 óráig, szombaton és vasárnap 10–15 óráig)

Borítókép: A Báró Eötvös Loránd menedékház épülete Dobogókőn. Az épület Magyarország egyik legrégebbi menedékháza a Visegrádi-hegységben, Dobogókői kilátó mögött (Fotó: MTVA/Faludi Imre)