Lendületben a Vinkli

Az online térben botrányt, de a valóságosban helyben inkább várakozást és büszkeséget váltott ki a megújult Kinizsi-vár. Nagyvázsony polgárosuló­ település, ahol a történelmi emlékhely a hozzá kapcsolódó fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal megélhetést biztosíthat a helyieknek és még az utódaiknak is a következő évszázadokban.

Nagyvázsony, Kinizsi vár Fotó: Teknős Miklós

Szemem már az öregtornyot keresi, hogy mikor bukkan ki a tájból. A balatoni nyaralóövezetet felváltja a szőlő, a gondozott tőkék között a pincék mint őrszemek vigyázzák a domboldalt. A határ zöld és lila: nagy táblákban virágzik a mézontófű. Mencshely után, előre tudom, jön a megszokott látvány. Megszokott? Most inkább váratlan: Nagyvázsonyban megújult a Kinizsi-vár.

Amikor Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy 1,516 milliárd forint európai uniós támogatásból befejeződött az építési beruházás a Kinizsi-várban, kommenthadjárat vette kezdetét a virtuális térben. Pedig az első hírek arról tudósítottak, hogy megnőttek a terek, és az északi, valamint a nyugati szárnyak újabb emelettel gazdagodtak. Az árkádíves lodzsasorral, a belső kaputorony falmagasításával létrejött egy olyan korábban soha nem látott tértömeg, amely a vár egységességét, monumentalitását időutazásként mutatja be. Az udvar megnyitásakor az is kiderült: a fejlesztés legjelentősebb gazdasági haszna, bevételnövelő eleme az, hogy a vár minden évszakban látogatható.

A falu központja felől érzékelhető leginkább, hogy elidegeníthetetlenül része a településnek a vár. Ez történelmi szerepéből fakad: a Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség a XII. századtól birtokolta a területet, Vezsenyi László a XV. század elején építtetett lakótornyot a domb oldalába – tehát nem a magaslat tetejére. Elsősorban nem is védelmi szerepet szánt az épületnek, hanem birtokközpontként tekintett rá.

A Vezsenyi család 1472-ben kihalt férfiágon, Mátyás király ekkor ajándékozta a birtokot „gyermekségétől fogva hű katonájának”, Kinizsi Pálnak. Vázsonykő vára a következő években bővült, és erőddé alakult, de elhelyezkedése miatt a domb tetejéről ma is csak ugyanúgy letekinthetünk az udvarára.

Nyugat felől egyelőre szokatlan a látvány. A rekonstrukció követi a velencei charta előírásait: a műemlékvédelmi elveknek megfelelően az új elemek a megőrzött régi részektől jól elhatárolhatók. Az épület kontúrját meghatározó új vonalak azonban új formát is adnak a Kinizsi-várnak. Az összkép mindenképpen megváltozott. Kritikus hangok szerint ezzel csorbult az egységes, történeti kép. A legnagyobb ellenérzést a strukturálatlan, nagy fehér felületek váltották ki az elmúlt hetekben, a közösségi oldalak sértő, olykor fenyegető megnyilvánulásai mellett a sajtóban is megjelentek értékelések. Csikós Gábor muzeológus szerint ilyen mennyiségű beton- és vakoltfal-kiegészítés disszonáns egy középkori várban: az új, helyreállításhoz használt anyag nem nyomhatja el a régit.

A Kinizsi-várban a történelmi élmény most olyan mértékben sérül, hogy a felújított részek tömege a középkori falmaradványok látványának rovására megy

– összegzi véleményét a muzeológus a Telexen.

Az Index sem kertel:

A látottak az embert jobban emlékeztetik egy fedett kamionparkoló, egy depó vagy egy pláza hátsó gazdasági bejáratára, mintsem egy középkori erősségre. […] Az újonnan átadott épületszárnyak nemcsak agyon­nyomják a középkori maradványokat, hanem pöffeszkedően negligálják, semmibe is veszik azokat. Rossz volt a koncepció, az építészeti formanyelv

.

A hangzatos cím – Ez az örökségvédelem? Áruraktár lett a nagyvázsonyi Kinizsi-várból – mellett madártávlatból fotózott kép ad nyomatékot az ítéletnek, amely igen látványos, de kevéssé jellemző perspektívából közelít az erődre. Az internetes véleménybajnokságon ez is megteszi. Az más kérdés, hogy kell-e nyugtatni a kedélyeket helyben: megosztja-e a faluközösséget az épületegyüttes látványa?
Nyugat felől, a rézsűből most néhány kecske és egy szelíd szamár szemléli a tájat villanypásztor mögül. Túloldalt, a várkapunál kirándulók gyülekeznek, szemben, a Mátyás Udvar Bisztró teraszán lokális filozófia kínálja magát:

Ez a hely elég tiszta ahhoz, hogy egészségesek legyünk, és elég rendetlen ahhoz, hogy boldogok legyünk

Szóval don’t worry, be happy!

A fehér krétával körmölt ákombákomokkal együtt igenis rendezett a falukép, virágos és zöld, egyszóval idilli. A 22 éves Ferenczi Veronika azt mondja, azon az estén, amikor először meglátta a felújított várat kivilágítva, büszkeség töltötte el. Az volt az első gondolata, hogy soha ilyen szép nem volt még az erőd.

– Ha a falubeli idős asszonyok azzal hozakodnak elő, hogy nem olyan, mint régen volt, ugyanezt válaszolom nekik: itt nőttem fel, a várudvaron játszottam én is gyerekkoromban, nekem is meglepetést okozott a változás. De örömöt éreztem, és érzek azóta is. Biztos vagyok abban, hogy a negatív vélemények át fognak fordulni, ahogy egyre inkább használatba vesszük majd a megújult tereket.

Látószögek

Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere arra is emlékeztet: több nyilvános fórumon bemutatták a terveket, de egyetlen kritika sem fogalmazódott meg a tájékoztatók alkalmával. Nem úgy, mint most, a végeredmény láttán, miközben egyáltalán nem magától értetődő a Nemze­ti Kastély- és Várprogramban részt venni – sok más település is szívesen élne a lehetőséggel. A fejlesztés Kinizsi Pál személyétől, történelmi szerepétől nem független – véli a polgármester –, mert a törökverő vitéz helytállásának is köszönhető, hogy magyarul beszélgethetünk a kenyérmezei csata után több mint ötszáz évvel.

– Nagyon sokat küzdöttem ezért a várért, az internet népe viszont anélkül kommentel és erősíti fel a sértett hangokat, hogy a saját szemével meggyőződne az igazáról. Jöjjenek el! – ajánlja Fábry Szabolcs. – Ezzel együtt van olyan látószög, ahonnan nekem sem tetszik száz százalékig az eredmény, fel is vetettem már, hogy a hófehér, sík falakat ideiglenesen borítsuk be reneszánsz mintás drapériával. Azt azonban előre megjósolom: tízből kilenc látogatónak le fog esni az álla az építészeti bravúrok láttán, mert lenyűgöző a belső terek látványa, a XV. századi oszloptöredékek beillesztése a látszóbeton falfelületbe, és a technológiai kivitelezés, a hűthető-fűthető falak, az épület fenntarthatósága. Kompromisszumokat kellett kötni, nem kétséges azonban, hogy ez a vár megélhetést fog adni az itt élőknek és utódaiknak a következő évszázadokban.

A felújítás terveit Albert Tamás vezető építész készítette, aki megerősíti: a látvány meglepetésként hathat azok számára, akik egységes történelmi összképet szeretnének Nagyvázsonyban viszontlátni. Az eredmény nem egyetlen korábbi építési fázis rekonstrukciója. Az egykori terek és építészeti részletek hitelesnek tekinthető visszaépítésével a vár nagyobb része könnyen és élményszerűen megismerhető. A kiegészítések ezzel együtt sok tekintetben nyitva hagyják a fantázia világát, csak utalnak olyan részletekre, amelyek rekonstrukciójára sem elég ismeret, sem építtetői szándék nem volt.

Kő és csobbanás

A polgármester vízbe dobott kőhöz hasonlítja a fejlesztést, annak hatásait a hullámgyűrűkhöz, amelyek lassan elérik a partot. A csobbanás: 18 új munkahely. Önmagában komoly fegyverténynek számít, hogy a kétezer fős településen – arányosan számolva Budapesten ez 18 ezer új álláslehetőséget jelentene – szerethető, rugalmas, családbarát munkahelyek jöttek létre.

A vár megújulása fölerősítette a vállalkozó kedvet, hitet adott a nagyvázsonyiaknak, hogy érdemes hosszú távra tervezniük helyben. A nagyvázsonyi fogatos gazdatársadalomnak Fábry Szabolcs is tagja – ő tehát nem főállású polgármester, családja jövedelmét részben a lovak termelik meg –, hozzá hasonlóan 15-20 gazdánál vannak még fogatos lovak, és többüknek kiegészítő jövedelmet hoz a turizmusnak ez az ága. Sokan keresik Parrag Ákost is, aki trükklovaglással foglalkozik a polgári foglalkozása mellett, a további vállalkozások újabb kereseti forrást, egész évben harminc-negyven, szezonálisan akár hatvan-nyolcvan munkahelyet kínálnak a környékbelieknek.

Fotó: Teknős Miklós

Tavaly nyáron a pandémia miatt felfutott a hazai turizmus, Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár fejlesztése is lendületet adott a kezdő vállalkozásoknak. Ezzel együtt az eredmény: az egyedi atmoszférájú, versenyképes és fenntarthatóan üzemeltethető turisztikai attrakció már önmagában szálka azok szemében, akik úgy látják: a cél immár nem a történelem iránt érdeklődő kirándulók megszólítása, hanem a tömegturizmus – annak minden hátulütőjével együtt. A polgármester az eredményeket sorolja:

– Látványos változások indultak el 2017 óta a vár körüli ófaluban, amelynek Vinkli a neve – mint sarok vagy derékszög –, mert csücsökhöz hasonlít az alakja. Lenézett településrésze volt Nagyvázsonynak a Vinkli, ahol nehéz sorsú családok laktak elhanyagolt épületekben, pici, öt-hatszáz négyzetméteres telkeken. Az elmúlt öt évben 42 ingatlan cserélt itt gazdát, a befektetők többsége Nagyvázsonyról elszármazott fiatal, akik ­családdal vagy családot tervezve költöztek haza.

A Vinklit a Kádár-kockák nem csúfították el, és a Tüzép-barokk sem tette tönkre – mutat az öreg házakra a polgármester –, felújításukkal rekonstruálható a történelmi falukép. Részben önerőből, bár a változásokban jócskán benne van a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatása, a falusi csok és a babaváró hitel. És persze a nagyvázsonyiak kreativitása: 21 induló vagy megújuló vállalkozásról tudok a vár környékén, köztük szálláshelyekről, vendéglátóegységekről.

Munkások Indiából

Utóbbit magunk is kipróbáljuk, majd a vár tövében bekukkantunk a kézműves, Fa-Pajzs Ajándékboltba. A nyugalmas kora nyári délutánon váratlanul megnő a forgalom, egy idős asszony céltudatosan vág keresztül a téren, de azért kérdésünkre megáll, és megosztja velünk a véleményét:

– Az ember nehezen barátkozik meg az újjal, de azért nincs ellenünkre a változás. Inkább várakozás van bennünk – mondja –, és kíváncsiak vagyunk, mert belülről még nem láttuk a várat.

A nyár folyamán sorra megnyílnak majd a megújult belső, közösségi terek, de a kirándulók láthatóan máris szívesen időznek a történelmi környezetben, népszerű a helyi lovasfogat-szolgáltatás vagy az elektromos busz falunéző körjárata automata idegenvezetéssel. Nagyvázsony polgárosult településnek mondható, ahol az alapszolgáltatások – orvosi rendelő, patika, posta, bank – elérhetők a központban, hogy még az is, aki nem idevalósi, negyedóra-húsz perc alatt elintézheti ügyes-bajos dolgait. Mondjuk Veszprémben ennyi idő leparkolni. Munkanélküliségről a polgármester elmondása szerint nem lehet beszélni: amíg 2008-2009 táján sorban álltak közmunkáért, ma már inkább feladat megtartani azt a néhány embert, aki a közterületeket karbantartja. A munkaerőhiány az építőipart, az állattenyésztést és a mezőgazdaságot is érinti.

Fotó: Teknős Miklós

– Hetven család közös vállalkozása – nyolcszáz tehén – mellé most épp Indiából várhatók munkások, mert helyben nincs, aki gondozza az állományt. Ma lasszóval sem lehet embert fogni kétkezi munkára, a szőlősgazdák is egyre inkább automatizált szüretben gondolkodnak – mondja Fábry Szabolcs. – A korfánk relatíve jó: 170-180 általános iskolás van a faluban – idén 28 elsősünk lesz –, 112 óvodás és bölcsődés, 25-30 a születések, 15-20 a temetések száma egy évben. A népesség 2016 óta nő. A Kinizsi-vár munkahelyteremtő, vállalkozásélénkítő, ingatlanfejlesztő hatását máris érzékeljük, ráadásul ezek a több száz éves falak üzennek az újabb nemzedéknek is. Mert bizony falun is probléma az elidegenedés. A Kinizsi-vár azonban megtelik élettel: bálok, konferenciák, rendezvények, alkotótáborok helyszíne lesz, és értékközpontú, jó ügyek befogadója. A közös tér és a közösségi programok alkalmat teremtenek a találkozásra.

Magyar Benigna öröksége

A Mátyás uralkodása alatt oly ritka csendes esztendőkben Kinizsi Pál megerősítette vázsonyi birtokát. Átépíttette a plébániatemplomot, majd apósával, Magyar Balázzsal 1483-ban megalapították a Szent Mihály-kolostort, ahova a közeli tálodi rendházból érkeztek pálos szerzetesek. A várat emeletes palotaszárnnyal bővíttette, és barbakánnal erősíttette meg a bejáratot. A hadvezér utolsó éveiben a Délvidéken harcolt a törökök ellen, végrendeletében feleségét, Magyar Benignát tette meg örökösévé.

A török hódoltság idején Vázsony a dunántúli végvárvonal első sorába került. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, mígnem 1709-ben a labancok birtokába került. Katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent, pusztuló lakótornyát tömlöcként használták 1848-ig. Rómer Flóris 1859-ben járt a romoknál, és hogy milyen látvány fogadta ott, arra felháborodásából következtethetünk: „Bár lehetne az ilyen rombolókat a közvélemény előtt örökre bélyegezni, akik őseink mindinkább ritkuló emlékeit szentségtörő kézzel illetik!” A Kinizsi-vár régészeti feltárására és megóvására 1954 és 1960 között került sor, majd 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. A vár 2017-től kezdődően a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megújult, udvara már látogatható.

Borítókép: A nagyvázsonyi Kinizsi vár (Fotó: Teknős Miklós)