Az online térben botrányt, de a valóságosban helyben inkább várakozást és büszkeséget váltott ki a megújult Kinizsi-vár. Nagyvázsony polgárosuló település, ahol a történelmi emlékhely a hozzá kapcsolódó fejlesztésekkel, szolgáltatásokkal megélhetést biztosíthat a helyieknek és még az utódaiknak is a következő évszázadokban.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Szemem már az öregtornyot keresi, hogy mikor bukkan ki a tájból. A balatoni nyaralóövezetet felváltja a szőlő, a gondozott tőkék között a pincék mint őrszemek vigyázzák a domboldalt. A határ zöld és lila: nagy táblákban virágzik a mézontófű. Mencshely után, előre tudom, jön a megszokott látvány. Megszokott? Most inkább váratlan: Nagyvázsonyban megújult a Kinizsi-vár.
Amikor Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy 1,516 milliárd forint európai uniós támogatásból befejeződött az építési beruházás a Kinizsi-várban, kommenthadjárat vette kezdetét a virtuális térben. Pedig az első hírek arról tudósítottak, hogy megnőttek a terek, és az északi, valamint a nyugati szárnyak újabb emelettel gazdagodtak. Az árkádíves lodzsasorral, a belső kaputorony falmagasításával létrejött egy olyan korábban soha nem látott tértömeg, amely a vár egységességét, monumentalitását időutazásként mutatja be. Az udvar megnyitásakor az is kiderült: a fejlesztés legjelentősebb gazdasági haszna, bevételnövelő eleme az, hogy a vár minden évszakban látogatható.
A falu központja felől érzékelhető leginkább, hogy elidegeníthetetlenül része a településnek a vár. Ez történelmi szerepéből fakad: a Vázsonyi (Vezsenyi) nemzetség a XII. századtól birtokolta a területet, Vezsenyi László a XV. század elején építtetett lakótornyot a domb oldalába – tehát nem a magaslat tetejére. Elsősorban nem is védelmi szerepet szánt az épületnek, hanem birtokközpontként tekintett rá.
A Vezsenyi család 1472-ben kihalt férfiágon, Mátyás király ekkor ajándékozta a birtokot „gyermekségétől fogva hű katonájának”, Kinizsi Pálnak. Vázsonykő vára a következő években bővült, és erőddé alakult, de elhelyezkedése miatt a domb tetejéről ma is csak ugyanúgy letekinthetünk az udvarára.
Nyugat felől egyelőre szokatlan a látvány. A rekonstrukció követi a velencei charta előírásait: a műemlékvédelmi elveknek megfelelően az új elemek a megőrzött régi részektől jól elhatárolhatók. Az épület kontúrját meghatározó új vonalak azonban új formát is adnak a Kinizsi-várnak. Az összkép mindenképpen megváltozott. Kritikus hangok szerint ezzel csorbult az egységes, történeti kép. A legnagyobb ellenérzést a strukturálatlan, nagy fehér felületek váltották ki az elmúlt hetekben, a közösségi oldalak sértő, olykor fenyegető megnyilvánulásai mellett a sajtóban is megjelentek értékelések. Csikós Gábor muzeológus szerint ilyen mennyiségű beton- és vakoltfal-kiegészítés disszonáns egy középkori várban: az új, helyreállításhoz használt anyag nem nyomhatja el a régit.
A Kinizsi-várban a történelmi élmény most olyan mértékben sérül, hogy a felújított részek tömege a középkori falmaradványok látványának rovására megy
– összegzi véleményét a muzeológus a Telexen.
Az Index sem kertel:
A látottak az embert jobban emlékeztetik egy fedett kamionparkoló, egy depó vagy egy pláza hátsó gazdasági bejáratára, mintsem egy középkori erősségre. […] Az újonnan átadott épületszárnyak nemcsak agyonnyomják a középkori maradványokat, hanem pöffeszkedően negligálják, semmibe is veszik azokat. Rossz volt a koncepció, az építészeti formanyelv.
A hangzatos cím – Ez az örökségvédelem? Áruraktár lett a nagyvázsonyi Kinizsi-várból – mellett madártávlatból fotózott kép ad nyomatékot az ítéletnek, amely igen látványos, de kevéssé jellemző perspektívából közelít az erődre. Az internetes véleménybajnokságon ez is megteszi. Az más kérdés, hogy kell-e nyugtatni a kedélyeket helyben: megosztja-e a faluközösséget az épületegyüttes látványa? Nyugat felől, a rézsűből most néhány kecske és egy szelíd szamár szemléli a tájat villanypásztor mögül. Túloldalt, a várkapunál kirándulók gyülekeznek, szemben, a Mátyás Udvar Bisztró teraszán lokális filozófia kínálja magát:
Ez a hely elég tiszta ahhoz, hogy egészségesek legyünk, és elég rendetlen ahhoz, hogy boldogok legyünk
Szóval don’t worry, be happy!
A fehér krétával körmölt ákombákomokkal együtt igenis rendezett a falukép, virágos és zöld, egyszóval idilli. A 22 éves Ferenczi Veronika azt mondja, azon az estén, amikor először meglátta a felújított várat kivilágítva, büszkeség töltötte el. Az volt az első gondolata, hogy soha ilyen szép nem volt még az erőd.
– Ha a falubeli idős asszonyok azzal hozakodnak elő, hogy nem olyan, mint régen volt, ugyanezt válaszolom nekik: itt nőttem fel, a várudvaron játszottam én is gyerekkoromban, nekem is meglepetést okozott a változás. De örömöt éreztem, és érzek azóta is. Biztos vagyok abban, hogy a negatív vélemények át fognak fordulni, ahogy egyre inkább használatba vesszük majd a megújult tereket.
Látószögek
Fábry Szabolcs, Nagyvázsony polgármestere arra is emlékeztet: több nyilvános fórumon bemutatták a terveket, de egyetlen kritika sem fogalmazódott meg a tájékoztatók alkalmával. Nem úgy, mint most, a végeredmény láttán, miközben egyáltalán nem magától értetődő a Nemzeti Kastély- és Várprogramban részt venni – sok más település is szívesen élne a lehetőséggel. A fejlesztés Kinizsi Pál személyétől, történelmi szerepétől nem független – véli a polgármester –, mert a törökverő vitéz helytállásának is köszönhető, hogy magyarul beszélgethetünk a kenyérmezei csata után több mint ötszáz évvel.
– Nagyon sokat küzdöttem ezért a várért, az internet népe viszont anélkül kommentel és erősíti fel a sértett hangokat, hogy a saját szemével meggyőződne az igazáról. Jöjjenek el! – ajánlja Fábry Szabolcs. – Ezzel együtt van olyan látószög, ahonnan nekem sem tetszik száz százalékig az eredmény, fel is vetettem már, hogy a hófehér, sík falakat ideiglenesen borítsuk be reneszánsz mintás drapériával. Azt azonban előre megjósolom: tízből kilenc látogatónak le fog esni az álla az építészeti bravúrok láttán, mert lenyűgöző a belső terek látványa, a XV. századi oszloptöredékek beillesztése a látszóbeton falfelületbe, és a technológiai kivitelezés, a hűthető-fűthető falak, az épület fenntarthatósága. Kompromisszumokat kellett kötni, nem kétséges azonban, hogy ez a vár megélhetést fog adni az itt élőknek és utódaiknak a következő évszázadokban.
A felújítás terveit Albert Tamás vezető építész készítette, aki megerősíti: a látvány meglepetésként hathat azok számára, akik egységes történelmi összképet szeretnének Nagyvázsonyban viszontlátni. Az eredmény nem egyetlen korábbi építési fázis rekonstrukciója. Az egykori terek és építészeti részletek hitelesnek tekinthető visszaépítésével a vár nagyobb része könnyen és élményszerűen megismerhető. A kiegészítések ezzel együtt sok tekintetben nyitva hagyják a fantázia világát, csak utalnak olyan részletekre, amelyek rekonstrukciójára sem elég ismeret, sem építtetői szándék nem volt.
Kő és csobbanás
A polgármester vízbe dobott kőhöz hasonlítja a fejlesztést, annak hatásait a hullámgyűrűkhöz, amelyek lassan elérik a partot. A csobbanás: 18 új munkahely. Önmagában komoly fegyverténynek számít, hogy a kétezer fős településen – arányosan számolva Budapesten ez 18 ezer új álláslehetőséget jelentene – szerethető, rugalmas, családbarát munkahelyek jöttek létre.
A vár megújulása fölerősítette a vállalkozó kedvet, hitet adott a nagyvázsonyiaknak, hogy érdemes hosszú távra tervezniük helyben. A nagyvázsonyi fogatos gazdatársadalomnak Fábry Szabolcs is tagja – ő tehát nem főállású polgármester, családja jövedelmét részben a lovak termelik meg –, hozzá hasonlóan 15-20 gazdánál vannak még fogatos lovak, és többüknek kiegészítő jövedelmet hoz a turizmusnak ez az ága. Sokan keresik Parrag Ákost is, aki trükklovaglással foglalkozik a polgári foglalkozása mellett, a további vállalkozások újabb kereseti forrást, egész évben harminc-negyven, szezonálisan akár hatvan-nyolcvan munkahelyet kínálnak a környékbelieknek.
Tavaly nyáron a pandémia miatt felfutott a hazai turizmus, Nagyvázsonyban a Kinizsi-vár fejlesztése is lendületet adott a kezdő vállalkozásoknak. Ezzel együtt az eredmény: az egyedi atmoszférájú, versenyképes és fenntarthatóan üzemeltethető turisztikai attrakció már önmagában szálka azok szemében, akik úgy látják: a cél immár nem a történelem iránt érdeklődő kirándulók megszólítása, hanem a tömegturizmus – annak minden hátulütőjével együtt. A polgármester az eredményeket sorolja:
– Látványos változások indultak el 2017 óta a vár körüli ófaluban, amelynek Vinkli a neve – mint sarok vagy derékszög –, mert csücsökhöz hasonlít az alakja. Lenézett településrésze volt Nagyvázsonynak a Vinkli, ahol nehéz sorsú családok laktak elhanyagolt épületekben, pici, öt-hatszáz négyzetméteres telkeken. Az elmúlt öt évben 42 ingatlan cserélt itt gazdát, a befektetők többsége Nagyvázsonyról elszármazott fiatal, akik családdal vagy családot tervezve költöztek haza.
A Vinklit a Kádár-kockák nem csúfították el, és a Tüzép-barokk sem tette tönkre – mutat az öreg házakra a polgármester –, felújításukkal rekonstruálható a történelmi falukép. Részben önerőből, bár a változásokban jócskán benne van a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program támogatása, a falusi csok és a babaváró hitel. És persze a nagyvázsonyiak kreativitása: 21 induló vagy megújuló vállalkozásról tudok a vár környékén, köztük szálláshelyekről, vendéglátóegységekről.
Munkások Indiából
Utóbbit magunk is kipróbáljuk, majd a vár tövében bekukkantunk a kézműves, Fa-Pajzs Ajándékboltba. A nyugalmas kora nyári délutánon váratlanul megnő a forgalom, egy idős asszony céltudatosan vág keresztül a téren, de azért kérdésünkre megáll, és megosztja velünk a véleményét:
– Az ember nehezen barátkozik meg az újjal, de azért nincs ellenünkre a változás. Inkább várakozás van bennünk – mondja –, és kíváncsiak vagyunk, mert belülről még nem láttuk a várat.
A nyár folyamán sorra megnyílnak majd a megújult belső, közösségi terek, de a kirándulók láthatóan máris szívesen időznek a történelmi környezetben, népszerű a helyi lovasfogat-szolgáltatás vagy az elektromos busz falunéző körjárata automata idegenvezetéssel. Nagyvázsony polgárosult településnek mondható, ahol az alapszolgáltatások – orvosi rendelő, patika, posta, bank – elérhetők a központban, hogy még az is, aki nem idevalósi, negyedóra-húsz perc alatt elintézheti ügyes-bajos dolgait. Mondjuk Veszprémben ennyi idő leparkolni. Munkanélküliségről a polgármester elmondása szerint nem lehet beszélni: amíg 2008-2009 táján sorban álltak közmunkáért, ma már inkább feladat megtartani azt a néhány embert, aki a közterületeket karbantartja. A munkaerőhiány az építőipart, az állattenyésztést és a mezőgazdaságot is érinti.
– Hetven család közös vállalkozása – nyolcszáz tehén – mellé most épp Indiából várhatók munkások, mert helyben nincs, aki gondozza az állományt. Ma lasszóval sem lehet embert fogni kétkezi munkára, a szőlősgazdák is egyre inkább automatizált szüretben gondolkodnak – mondja Fábry Szabolcs. – A korfánk relatíve jó: 170-180 általános iskolás van a faluban – idén 28 elsősünk lesz –, 112 óvodás és bölcsődés, 25-30 a születések, 15-20 a temetések száma egy évben. A népesség 2016 óta nő. A Kinizsi-vár munkahelyteremtő, vállalkozásélénkítő, ingatlanfejlesztő hatását máris érzékeljük, ráadásul ezek a több száz éves falak üzennek az újabb nemzedéknek is. Mert bizony falun is probléma az elidegenedés. A Kinizsi-vár azonban megtelik élettel: bálok, konferenciák, rendezvények, alkotótáborok helyszíne lesz, és értékközpontú, jó ügyek befogadója. A közös tér és a közösségi programok alkalmat teremtenek a találkozásra.
A Mátyás uralkodása alatt oly ritka csendes esztendőkben Kinizsi Pál megerősítette vázsonyi birtokát. Átépíttette a plébániatemplomot, majd apósával, Magyar Balázzsal 1483-ban megalapították a Szent Mihály-kolostort, ahova a közeli tálodi rendházból érkeztek pálos szerzetesek. A várat emeletes palotaszárnnyal bővíttette, és barbakánnal erősíttette meg a bejáratot. A hadvezér utolsó éveiben a Délvidéken harcolt a törökök ellen, végrendeletében feleségét, Magyar Benignát tette meg örökösévé.
A török hódoltság idején Vázsony a dunántúli végvárvonal első sorába került. Az utolsó katonai jellegű összecsapást a Rákóczi-szabadságharc idején vívták falai előtt, mígnem 1709-ben a labancok birtokába került. Katonai jelentősége ezután már fokozatosan csökkent, pusztuló lakótornyát tömlöcként használták 1848-ig. Rómer Flóris 1859-ben járt a romoknál, és hogy milyen látvány fogadta ott, arra felháborodásából következtethetünk: „Bár lehetne az ilyen rombolókat a közvélemény előtt örökre bélyegezni, akik őseink mindinkább ritkuló emlékeit szentségtörő kézzel illetik!” A Kinizsi-vár régészeti feltárására és megóvására 1954 és 1960 között került sor, majd 2005-ben újabb feltárásokat végeztek. A vár 2017-től kezdődően a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében megújult, udvara már látogatható.
Borítókép: A nagyvázsonyi Kinizsi vár (Fotó: Teknős Miklós)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.