Három kép lóg a Báthory István Technikum emeleti galériájának egyik falán. Különös ábrák és formák meghökkentő színekkel.
A sci-fik világát kedvelőkhöz bizonnyal közelebb állnak ezek az alkotások, mint akiket a hagyományos festmények érdekelnek. Nem is festmények ezek, számítógépes programok szülöttei. Az alkotó Lóránt Zsolt matematika–fizika–számítástechnika szakos tanár, aki tízéves korában kapta első sci-fi-regényét. A filmekhez fűződő szoros kapcsolata annak köszönhető, hogy édesapja mellett mozigépészkedett. A gépház figyelőnyílásán keresztül nézte a Csillagok háborújának első részeit. A történet mellett a látvány is lenyűgözte.
Azt hitte, hogy műszaki pályán teljesedik ki a matematika és a fizika iránti érdeklődése.
A pályaválasztás idején a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolába szervezett bemutató után döntötte el, hogy mégsem a műszaki, hanem a tanári pálya lesz az ő iránya matematika és fizika szakon.
Visszatérő motívumok
– Fogalmam sem volt arról, hogy a tanárság nekem való-e. Harmadévesként lakótelepi iskolába kerültem. Ott kiderült, hogy igen. 2000-ben ugyan pályaelhagyó lettem, felszippantott a helyi média világa, de 2011-ben visszatértem, mert imádok tanítani – vall a kezdetekről Lóránt Zsolt, akinél az irodalom szeretete folyamatos, nemcsak passzív befogadó, aktív alkotó is. Magánkiadásban két verseskötete és egy mesekönyve jelent meg. Modern tanulási technikákról pedig a szakmai munkát segítő útmutatót publikált. Régóta motoszkált benne, hogy nem tanítják meg tanulni a gyerekeket.
Összeszedte a legújabb szakmai anyagokat, memóriakutatási eredményeket, és fogyasztható formában, konkrét példákkal tálalta az újdonságokat. Közben megjelentek életében a fraktálok.
A fraktál kifejezést a lengyel származású, francia–amerikai matematikus, Benoit Mandelbrot használta először 1975-ben. A természet fraktálgeometriája című, 1982-ben megjelent munkájában foglalta össze mindazt, amit akkor tudni lehetett a fraktálokról. A kifejezés a latin fractus szóból származik, amely töröttet, töredezettet jelent. Lényegében fraktálnak nevezhető minden olyan motívum, melynek a részleteit felnagyítva összetettebb, bonyolultabb képet kapunk úgy, hogy a nagyított kép sok esetben az eredeti alakzatra emlékeztet. A fraktálgeometria a természet alkotta objektumok leírására alkalmas. Ma a fraktálok a tudomány minden területén jelen vannak, legyen szó kémiáról, biológiáról, matematikáról, modern fizikáról, kozmológiáról.