Digitális álmodozó

Különleges függvényekből fura portrék, nehezen értelmezhető formák születnek. Lóránt Zsolt maga is rácsodálkozik, hogy mire képes a matematika. Vagy ő. Lubickol az alkotás örömében a zalaegerszegi tanár, akinek a képeiért a közelmúltban 13,5 milliárd forintnak megfelelő kriptopénzt adtak. Amely még nem ér többet, mint a Gazdálkodj okosan! játékpénze.

2022.05.25. Zalaegerszeg Lóránt Zsolt matematika tanár, fraktál-grafikus Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Három kép lóg a Báthory István Technikum emeleti galériájának egyik falán. Különös ábrák és formák meghökkentő színekkel.

A sci-fik világát kedvelőkhöz bizonnyal közelebb állnak ezek az alkotások, mint akiket a hagyományos festmények érdekelnek. Nem is festmények ezek, számítógépes programok szülöttei. Az alkotó Lóránt Zsolt matematika–fizika–számítástechnika szakos tanár, aki tízéves korában kapta első sci-fi-regényét. A filmekhez fűződő szoros kapcsolata annak köszönhető, hogy édesapja mellett mozigépészkedett. A gépház figyelőnyílásán keresztül nézte a Csillagok háborújának első részeit. A történet mellett a látvány is lenyűgözte.
Azt hitte, hogy műszaki pályán teljesedik ki a matematika és a fizika iránti érdeklődése.

A pályaválasztás idején a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolába szervezett bemutató után döntötte el, hogy mégsem a műszaki, hanem a tanári pálya lesz az ő iránya matematika és fizika szakon.

Visszatérő motívumok

– Fogalmam sem volt arról, hogy a tanárság nekem való-e. Harmadévesként lakótelepi iskolába kerültem. Ott kiderült, hogy igen. 2000-ben ugyan pályaelhagyó lettem, felszippantott a helyi média világa, de 2011-ben visszatértem, mert imádok tanítani – vall a kezdetekről Lóránt Zsolt, akinél az irodalom szeretete folyamatos, nemcsak passzív befogadó, aktív alkotó is. Magánkiadásban két verseskötete és egy mesekönyve jelent meg. Modern tanulási technikákról pedig a szakmai munkát segítő útmutatót publikált. Régóta motoszkált benne, hogy nem tanítják meg tanulni a gyerekeket. 

Összeszedte a legújabb szakmai anyagokat, memória­kutatási eredményeket, és fogyasztható formában, konkrét példákkal tálalta az újdonságokat. Közben megjelentek életében a fraktálok.

A fraktál kifejezést a lengyel származású, francia–amerikai matematikus, Benoit Mandelbrot használta először 1975-ben. A természet fraktálgeometriája című, 1982-ben megjelent munkájában foglalta össze mindazt, amit akkor tudni lehetett a fraktálokról. A kifejezés a latin fractus szóból származik, amely töröttet, töredezettet jelent. Lényegében fraktálnak nevezhető minden olyan motívum, melynek a részleteit felnagyítva összetettebb, bonyolultabb képet kapunk úgy, hogy a nagyított kép sok esetben az eredeti alakzatra emlékeztet. A fraktálgeometria a természet alkotta objektumok leírására alkalmas. Ma a fraktálok a tudomány minden területén jelen vannak, legyen szó kémiáról, biológiáról, matematikáról, modern fizikáról, kozmológiáról.

– Az aprólékosság fogott meg. Legegyszerűbben a levelek erezetén, a fák gyökerén figyelhetők meg a visszatérő motívumok. Bárki elkészítheti a maga fraktálját. Vegyen egy ipszilon betűt, amelynek a végeire újabb ipszilonokat rajzol, és ezt folytatja. A végeredmény egy fához hasonló valami, amely lényegében fraktál. Ez a folyamat valamiféle teremtés, saját világokat hozok létre. Szoftvereket kerestem, hogy megkönnyítsem a bennem élő fraktálok kifejezését. Jelenleg három speciális programot, úgynevezett fraktálgenerátort használok. Mielőtt bárki nekivágna, hogy ezekkel a programokkal ő is megalkotja a maga világát, nem árt, ha megtanulja az angol szakmai nyelvet, ismeri a matematikát, és programozni is tud kicsit. A generátorok ugyanis matematikai függvényeket használnak.

Hosszú tanulási folyamat, mire a függvényekből színes világ születik – ismerteti a digitális álmodozás kezdő lépéseit Lóránt Zsolt, aki maga tanulta meg, hogyan hatnak egymásra a különböző formulák, hogy egy apró programmódosítás milyen változást hoz a függvény képi megvalósulásában. Idővel már tudta, hogy a fejében létező képet milyen függvénnyel hozhatja létre. Amikor azt kérdezem, hogy nem lenne-e egyszerűbb lefesteni ezeket a különös világot megjelenítő képeket, azt mondja, bizonnyal könnyebb lenne, de neki ehhez nincs tehetsége. A fejében létező képeket a keze nem igazolja vissza. Első budapesti kiállítására érkező művészettörténész azzal vigasztalta, nem kell ahhoz ecset, hogy valaki vizuálisan kifejezze a gondolatvilágát.

Mindennapi pénzed

A zalaszentgróti művelődési házban felnőtteknek tartott informatikai tanfolyamra – digitális írástudás volt a téma – elvitt néhány nyomatot, amelyek annyira megtetszettek az intézmény vezetőjének, hogy kiállításra kérte fel Lóránt Zsoltot. Azóta szép lassan híre ment a dolgainak. A környéken egyre több helyen állította ki fraktáljait. Egy kép egy kinyomtatott program. Egy-egy fraktál akár órák, de olykor hetek alatt születik meg. Eddig közel ezret alkotott, ezekből került már Dubajba és Berlinbe is. Ennek ellenére ő is, és a fraktálművészet is ismeretlen Magyarországon, ismeri el Lóránt Zsolt.

A fraktálképek gyűltek, gyűltek, de ideje nem volt arra, hogy levédje azokat. Márpedig, ha valaki digitális formában elérhetővé teszi a képeit, zenéjét, bármilyen intellektuális termékét, hamar azon kaphatja magát, hogy valaki ellopja azt és a sajátjaként teszi közzé. Ezért kell személyre szabott digitális ujjlenyomattal ellátni a munkákat. Azzal egyértelművé tehető, hogy kinek az alkotásáról van szó, mint ahogy az is, hogy ki vásárolta meg azt a terméket. Ahogy egy Rembrandt-képnek is ismerjük a szerzőjét és a tulajdonosát. Novemberben találkozott egy szakemberrel, aki megmutatta neki, hogy milyen lépésekben védetheti le a fraktáljait. Ez az NFT néven ismert folyamat.

Tíz képét hirdették meg egy weboldalon 2022 elején. Az aukció ment szép lassan, és ahogy szokott, az utolsó órában meglódult a kereskedés, amelynek a végén Lóránt Zsolt tíz fraktálját 13,5 milliárd forintnak megfelelő kriptovalutáért vásárolták meg. Ez nem a jól ismert bitcoin, hanem­ a YEM nevű pénz (Your Everyday Money – mindennapi pénzed). Ezen különleges fizetőeszköz létrehozói olyan pénzt akartak, amely mentes az árfolyam-ingadozástól, illetve legfeljebb nagyon szűk sávban mozog. Jelenleg egy YEM tízezer amerikai dollár, de ezt szinte sehol sem lehet elkölteni. Na, ebben a YEM-ben lehetett licitálni a zalai tanár képeire.

– Az én vagyonom jelenleg annyi, mintha ez a 13,5 milliárd forint játékpénzben volna. Titkon remélem, hogy ez belátható időn belül olyan pénzre váltható, akár csak egy kicsi része, amelyből lecserélhetem a húszéves Skodámat, és hogy ha már olyan sokat fogtam a tábla előtt a krétát, eljuthatok Kréta szigetére. Az biztat, hogy ingatlanos szerződéseket már kötöttek YEM-ben – reménykedik a férfi, aki már pluszban áll. Az aukciós céggel kötött szerződésébe ugyanis belefoglalták, hogy a webshopban limitált szériában poszter és vászonnyomat vásárolható a képeiből. Kizárólag dollárért. Az ott elért bevétel negyven százaléka a magyar fraktálosé – ebből jött be eddig másfél havi fizetése. Elkölthető dollárban.

Továbbra is a földön

A képeiért legtöbbet adó új-zélandi vásárlója felvette vele a kapcsolatot. Nagyon tetszik neki, ami a zalai megyeszékhelyen születik. (A szigetországi hölgy meglehetősen tehetős: évente hatszor repül át azért, hogy ott legyen egy-egy bécsi operabemutatón.) Amikor azt kérdezem, hogy miért nem bitcoinos vásárlóknak kínálta a képeit, azt mondta, ezt az utat találta járhatónak. A bitcoinos világban nagyon sok az eszkimó, és kevés a fóka. Elképesztő dolgokat próbálnak eladni, de kevés a vevő.

Távozóban még megkérdezem, eljátszott-e a gondolattal, hogy mi lenne, ha mind a 13,5 milliárd forintnak megfelelő pénz befutna nagyon is elkölthető formában. – Német ismerősöm azt mondta, gazdag vagyok, de egyelőre ne költsek luxusautóra. Egyébként sem költenék. És a tanári állást sem adom fel. Továbbra is a földön járok – érzékelteti, hogy megmaradt racionálisnak. Azt mondja, nem az ő feladata annak eldöntése, hogy amit tesz, az művészet, vagy sem. Mások és az idő eldönti.

Mire jó az NFT?

Az NFT, azaz Non-fungible Token nem helyettesíthető érmét jelent. Ezzel a technikai megoldással digitális állományokat lehet művédelemmel ellátni, konkrét tulajdonoshoz kötni. Segítségével videók, animációk, hang- és képfájlok biztonságosan tulajdonolhatók, és eladhatók akár többször is. Ez az újdonság forradalmasította a digitális alkotóművészetet és általában a művészetet, hiszen amikor a koronavírus-járvány miatt bezártak a hagyományos galériák és a múzeumok, megszaporodtak az online elérhető megoldások. Az NFT-nek köszönhetően – olvasható a digitalhungary.hu-n megjelent anyagban – néhány hónap alatt globális online műkereskedelmi világ épült ki. Művészek és gyűjtők százezrei találnak egymásra,­ akiket a korábbi műkereskedelmi rendszerek soha nem tudtak volna összekötni.

Az NFT-vel rögzítenek minden tulajdonosváltást, eladást, amivel elejét veszik a digitális adatlopásnak, sokszorosításnak és törlésnek. Kritikusok szerint ez az eljárás tömérdek digitális szemetet is piacra dobott, aminek semmi köze a művészethez.

Borítókép: A matematikus azt mondja, nem az ő feladata eldönteni, hogy amit csinál, az művészet, vagy sem (Fotó: Kurucz Árpád)