Tovább zuhan a bitcoin árfolyama

A néhány nappal korábbi zuhanás után újabb eladási hullám söpört végig a kriptodevizák piacán a hétvégén. Ezzel végképp bebizonyosodott, hogy ezek nem válságálló eszközök, ahogy azt megalkotóik egykor hirdették, ellenben rendkívül kockázatosak.

A múlt év végén csúcsaikat elérő, de azóta értékük nem kis hányadát elvesztő kriptodevizák árfolyamának zuhanása akkor gyorsult fel, amikor a vártnál magasabb amerikai inflációs adat hatásárára a piaci résztvevők 75 bázispontos amerikai kamatemelésre kezdtek várakozni. Az események őket igazolták: az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed valóban ilyen nagy mértékben szigorított, miközben az sem kizárható, hogy következő kamatdöntő ülésén is hasonlóan dönt, hogy mindenáron megfékezze az elszabadult inflációt.

Pár napos megnyugvás után az elmúlt hétvégén újra váratlanul zuhanni kezdtek a kriptodevizák, ezúttal olyan kulcsfontosságú szint is elesett, mint a bitcoin esetében a húszezer dollár, ami sokáig a korábbi csúcsot jelentette az árban, és ilyen esetben rendszerint támaszként viselkedik. A kriptodevizák persze nem szokványos eszközök, ezért a technikai elemzés szabályai is kevéssé jellemző esetükben. Legmélyebb pontján a bitcoin 17 ezer dollár körül volt a hétvégén, ami 

mindössze negyede a bő fél évvel korábbi árfolyamcsúcsnak.

A második legnagyobb kriptodeviza, az ethereum kilencszáz dolláron fogott aljat, ahol értéke alig hetede volt korábbi legmagasabb árfolyamának. A kriptodevizák teljes ­piaci értéke nyolcszázmilliárd dollárra csökkent, de ha leszámítjuk az úgynevezett stablecoinokat, vagyis az olyan eszközöket, amelyek mögött jegybanki deviza áll fedezetként, akkor csak hétszázmilliárd az érték, szemben a korábbi 2800-2900 milliárddal. Vagyis a teljes kriptopiac a negyedére esett, az eszközök átlagos vesztesége 75 százalék.

Ilyen mozgásokat ennyi idő alatt nemhogy a jegybanki devizák, de a részvények piacán sem szoktunk látni, így most már nyilvánvaló, a kriptodevizák nemcsak rendkívül kockázatosak, hanem 

a jegybanki devizákkal szembeni alternatív szerepük is teljesen téves elgondolásnak bizonyult. 

Amikor a bitcoint létrehozták, máig is ismeretlen megalkotója azt állította, hogy teremtménye olyan devizaként funkcionál majd, amelynek kínálata véges, ezért nem inflálható, válságok esetén nem értéktelenedik el. Most a bitcoin azonban épp egy válsághelyzet kellős közepén veszítette el értéke harmadát, ráadásul a többi ilyen eszköz – amelyekkel a bitcoin megalkotója nem is számolt – még nagyobb mértékben zuhant.

Erre a veszélyre az idők során sokan, köztük a piac elismert szereplői is felhívták a figyelmet. Hogy csak a legismertebbeket említsük: Warren Buffett és Bill Gates is úgy nyilatkozott, hogy sosem vennének belőlük, miután semmilyen fundamentális értékük vagy hozamuk nincs, a JP Morgan vezérigazgatója pedig egyenesen a bolondok aranyának nevezte a bitcoint. Nos, kétségtelen, hogy pénzügyi intézmények, befektetési alapok nem is vásároltak belőlük érdemi mennyiséget, túlnyomórészt magánemberek vették ezeket az eszközöket, ami eleve alátámasztja rendkívül kockázatos mivoltukat. Ez a tény ugyanakkor most előnyös is, mivel a kriptodevizák árfolyamának összeomlása így nem kelt dominóhatást, nem kerülnek bajba alapok, és nem kell a veszteség fedezésé­re más eszközöket eladniuk.

A piacokon így külön problémát nem okoz a jelenség, a hatalmas veszteség, esetleg elmaradt nyereség magánembereknél jelentkezik, és miután hatalmas kockázatuk miatt szerencsére tőkeáttéttel, azaz hitelre sem lehetett őket vásárolni a komolyabb brókercégeknél, fizetésképtelenségből adódó veszteségek sem terhelnek intézményi szereplőket.

Borítókép: Illusztráció