Badacsonyi szerepét azzal magyarázzák, hogy a hegy északi lejtőjén kevesebb a napfény, mint a Balaton felőli részeken, így ott a déli lankákon termetteknél viszonylag gyengébb bort lehet készíteni. A Korkovány név később piszkálódó közmondások alapja is lett: „Adjon neki kegyelmed egy korsó korkoványit, kivallja még az öreg apja lólopását is!”. Ez a névmagyarázat visszhangzik néprajzkutatók, nyelvészek munkáiban, de megjelenik magának Deák Ferencnek egy 1868-as országgyűlési beszédében is. Ő a szőlődézsma tárgyalásánál emlegette ezt a történetet az országgyűlésben, amellett érvelve, hogy az északi szőlőhegyek tulajdonosaitól nem méltányos ugyanannyi adót beszedni, mint a jobban termő déli fekvésű szőlők birtokosaitól.
A kérdés csak az, hogy ez a frappáns történet nem utólagos népi névmagyarázat eredménye-e. Kifejezetten ritka a helynevek körében az efféle alakulásmód, sokkal gyakoribb, hogy a helynév valamilyen, olykor később elfeledett, homályossá vált személynévből származik. Létezik Korkovány, Karkovány, Karkoványi családnév Magyarországon, némelyik változat már a XVII. század első feléből adatolható. Egyéb források híján viszont nem tudhatjuk, hogy ezek a Korkovány helynévből származnak vagy éppen fordítva: az keletkezett ebből a személynévből. Amíg újabb adatokra nem akadunk, marad a hagyományos és különleges magyarázat, és lehet ízlelgetni a helyi borokat – tényleg gyengébbek-e Balatonra néző társaiknál?
Borítókép: Korkován (Forrás: Mapio.net)
