időjárás 5°C Vilma 2022. december 5.
logo

Óriási az igény hangoskönyvekre

Ozsda Erika
2022.11.14. 19:00
Óriási az igény hangoskönyvekre

Helle Maximilian – vakon született fiatalember – egyre több hangoskönyvet szeretett volna meghallgatni, ezért felhívást tett közzé önkéntesek számára. 2017-ben Puskás Kata Szidónia, Bodor Tibor színész unokája is jelentkezett a felhívásra, Maximilian legnagyobb örömére, ugyanis a művész hangoskönyvein nőtt fel. Mindketten alapító tagjai a Bodor Tibor Kulturális Egyesületnek, melynek célja, hogy hangoskönyveket készítsenek vakok és gyengénlátók számára. A két alapítóval és önkéntes felolvasókkal beszélgettünk.

Magyarországon az 1960-as években kezdtek el hangoskönyveket készíteni. A kezdeményezéshez az elsők között csatlakozott ­Bodor Tibor színész, aki 514 könyvet olvasott fel. Munkásságát háromszor díjazták Braille-emlékéremmel. A róla elnevezett egyesület munkáját ma már több száz önkéntes segíti, hogy minél több mű legyen elérhető a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtárában. A könyvekre, amelyeket csak a tagok érnek el, óriási az igény.
Helle Maximiliannel – aki a szövetség munkatársa, újgörög szakos egyetemista és zenész – egy kávézóban találkoztunk.

Már gyerekként is hanggal, zenével akartam foglalkozni. 2013-ban fordultam egy ismerősömmel együtt a hangoskönyvek felé, amelyek hivatalosan hatvan éve készülnek a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége stúdió­jában

– mondja Maximilian. – Mi házi körülmények között dolgoztunk, mert addigra megszűnt a stúdió. Három technikus munkatárssal és négy felolvasóval másfél év alatt megközelítőleg hatvan hangoskönyvet készítettünk el. Már akkor begyűjtöttük vak ismerőseinktől az igényeket, felvettük az anyagot, véglegesítettük, és ahogy ma is, elérhetővé tettük az 1961 óta működő Országos Hangoskönyvtárban. Az első évtizedekben szalagos magnóval és kazettákkal dolgoztak, a 2000-es években már CD-n lehetett meghallgatni. Puskás Kata Szidóniával felvettük a kapcsolatot a szövetséggel, és 2018-ban megalapítottuk az egyesületet. Azóta online alkalmazással lehet kölcsönözni. Már az első évben százötven könyv készült el.
Vannak, akik azóta is folyamatosan felolvasnak, néhányan már több száz könyvet keltettek életre. A honlapon lehet jelentkezni felolvasónak. Mindenkinek be kell küldenie egy próbaolvasást, majd a beérkezett anyagot Maximilian elbírálja, hogy megfelel-e annak a követelményrendszernek, amelyet a látássérült olvasók tábora támaszt. A pozitív elbírálásban részesülők zárt csoportban tartják a kapcsolatot. Az egyik katalógusban a már elkészült könyvek címeit látják, a másikban az igényeket és a vállalásokat. Aki nem tudja otthon megoldani a felvételt – bezúg a villamos, fúrnak a szomszédban, ugat a kutya –,
azt szívesen látják a stúdiójukban.

A XIII. kerületi stúdiót Pál Zsolt kollégám ajánlotta fel számunkra 

– folytatja Maximilian.
– Kultúrtanya integrált közösségi tér a neve, amelyet a Vakrepülés színtársulatukkal és a Net-média Alapítványukkal közösen hoztak létre. Ha jelentkezik valaki, a hangoskönyvek szerkesztőjeként én mindig ott vagyok. Ma Magyarországon kevés lehetőség van vakon elhelyezkedni. Nagy szerencsém, hogy olyan feladatot kaptam, amelyet örömmel és elhivatottsággal végzek. A stúdió jelenleg felújítás alatt áll, ha elkészül, lesz egy oktatóterme is. A stúdióban a többségi társadalmat is ki tudjuk majd szolgálni lemezfelvételekkel, könyvkiadóknak hangoskönyvek készítésével.
Maximiliant a beszélgetésre Budaházy Kinga kísérte el, aki annak idején szintén felolvasónak jelentkezett.
– Mesekönyvvel kezdtem, majd Dulai Péter Gyilkosság a panel tetején című krimijével folytattam – meséli Budaházy Kinga. – Éles váltás
– nevet Maxi. – Pelsőczy Katalin verseskötete következett – teszi hozzá a fiatal lány –, most pedig a Vörös veréb kémregényt olvasom fel.
Az önkéntesek a Covid alatt is segítettek egymásnak, ügyeket intéztek, bevásároltak. Délelőtt Maximiliannek is az egyik felolvasó, Vass István ajánlott fel egy fuvart, amivel sok időt megspórolt nekik.

Közelgett a nyugdíjba vonulásom időpontja, és szerettem volna önkéntes munkát találni

– emlékszik vissza a kezdetekre Vass István.
– Miután a feleségem rátalált a felhívásra, rögtön tudtuk, hogy a felolvasás nekem való. Középiskolásként diákszínjátszó voltam, aztán 12 évig magyar–angol szakos tanárként tanítottam, mielőtt egy kereskedelmi bankban dolgoztam. És nem titok, a feleségem is a hangomba szeretett bele. Az egyesület megalakulása után nem sokkal kezdtem el a munkát. Itthon olvasok fel a telefonomra, meg is vágom az anyagot. Igyekszem napi egy-másfél órát felolvasással tölteni, ami keretet ad a napjaimnak.
Hermann Hesse A napkeleti utazás című műve volt az első könyv, amelyet felolvasott, majd következett Hemingway és számos kortárs magyar író műve. Most éppen hetedikes irodalomkönyvet olvas fel a kívánságlistáról. Folyamatosan digitalizálják Bodor Tibor felvételeit, és a megrongálódott vagy hiányos részeket Vass István hangjával pótolják.
Amikor négy évvel ezelőtt Rácz Brigitta rátalált a felhívásra, a Femina főszerkesztőjeként dolgozott, így szoros beosztásban teltek napjai.
– Régóta kerestem olyan önkéntes munkát, amely nem időhöz és helyszínhez kötött. Kapóra jött, hogy a felvétel akár otthon is elkészülhet.
Rácz Brigitta eddig tizenhárom könyvet olvasott fel. Szívesen válogat a női szerzők közül. Ljudmila Ulickaja és Tóth Krisztina gyakran felkerülnek a kívánságlistára, akik neki is nagy kedvencei.

– Egyrészt jó érzés adni, mindenkinek ajánlanám, hogy próbálja ki a felolvasást – mondja Brigitta –, másrészt az önkéntes munka során új világ nyílt ki előttem, nagyszerű szerzőket fedeztem fel.
Az irodalom szeretete is összeköti az önkénteseket. Széles a körük, a határon túlra is nyúlik. Vannak köztük felsővezetők, újságírók, nyugdíjas tanárok, irodai dolgozók, kétkezi munkások, akikből összetartó közösség alakult ki.
A Bodor Tibor Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Kata Szidónia a Duna Autó marketing- és PR-vezetője.
– A vezetési tapasztalatommal segítem a munkát, több száz önkéntes munkáját koordinálom, és a rendezvényeket szervezem – sorolja a feladatait. – Az egyesületben én olvastam fel az első könyvet, majd utána még hat kötetet. Azóta több mint kétezer-ötszáz könyvet jelentettünk meg.

A Vaksötét rendezvényeket 2019 őszén indították el. A szemléletformáló sorozat látó embereknek szól, akik a koncerteket, irodalmi esteket teljes sötétségben élik át. 

Fellépett már Szalóki Ági, Németh Juci, a Budapest Bár, Tóth Vera, Vincze Lilla, a Bagossy Brothers, Hobo egy József Attila-esttel, legutóbb Galkó Balázs Radnóti verseivel. Ezek a rendezvények a közönség és a művészek számára is kihívások és egyben nagy élmények.
– Otthonról hozom a könyvek szeretetét, és azt is, hogy fontos az összefogás – magyarázza Puskás Kata Szidónia. – A nagyapám az egyik példaképem, aki 38 éven keresztül olvasott fel hangoskönyveket, kilencezer órát, több mint egy teljes évnyi anyagot, csak azért, hogy másoknak örömet szerezzen. Ki milyen ügyért adna oda egy évet az életéből?

Borítókép: Helle Maximilian és segítője, Budaházy Kinga, aki annak idején szintén felolvasónak jelentkezett (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.