Milyen leütési árat érhet el aukción a kortárs magyar képzőművész?

Hazai és nemzetközi aukciókon tavaly összesen 1,67 milliárd forintnak megfelelő összeg folyt be a húsz legkeresettebb, legnépszerűbb élő magyar képzőművész alkotásaira. A növekedés – egyebek mellett – a Covid-járvány alatt végbemenő életformaváltással, valamint az online ­licitálás lehetőségének megteremtésével magyarázható. Cikkünkből az is kiderül: az infokommunikációs forradalom következtében a harmincas generáció képviselői jóval rövidebb idő alatt juthatnak el az anyagiakban is mérhető, nemzetközi sikerig, mint a klasszikussá váló kortárs alkotók jutottak.

kieselbach galeria aukció Fotó: Kurucz Árpád

A műtárgy.com Kft. által gondozott, évről évre megjelenő A magyar művészek aukciós piaca című kiadványból kiderül: tavaly 2250 olyan tétel talált gazdára az – idehaza és külföldön, valós és online térben megtartott – aukciókon, amelyek élő magyar alkotóhoz köthetők. Az árverési tételekhez kapcsolódó adatok között ugyanis szerepel, hol született, honnan származik az adott alkotás készítője.

Nyaralás helyett festmény

A lista tehát e rubrika alapján készült, és a korábbi évekre vonatkozó lajstromok adataival összevetve kiderül belőle: míg 2019-ben a legkeresettebb húsz kortárs magyar művész alkotásaiért – jellemzően festményekről van szó – 324 millió forintnak megfelelő összeget fizettek a licit nyertesei, 2022-ben már jóval többet: 1,67 milliárdot (melyből közel egymilliárd a Magyarországon megtartott árveréseken folyt be).

Aki azzal magyarázná mindezt, hogy a pandémiával, inflációval, rezsiár-növekedéssel nehezített 2022-es évben a gyűjtők a modern művészetben találták meg a szépséget, nyugalmat és békét, amelyre a mindennapokban szükségük volt, az kissé idealistán gondolkodik. A bevételnövekedés alapvetően más okokra vezethető vissza.

– Az utóbbi években megélénkült a kortárs művészet iránti érdeklődés. A keresletnövekedés azt eredményezte, hogy a másodlagos piacon – vagyis az aukciókon – is stabil, sőt egyes esetekben kiugró árakat érhetnek el az élő művészek. Ez a kínálatot is élénkítette: a gyűjtők magabiztosabban válnak meg egy-egy komolyabb alkotástól, és az aukciósházak bátrabban árverezik a kortárs műveket a klasszikusok mellett – magyarázza Kollmann Szilvia, a műtárgy.com Kft. ügyvezető igazgatója.

Virág Judit, a nevét viselő galéria és aukciósház vezetője további okokat is említ:
– A gyűjtői kör jól érzékelhetően fiatalodik, és egy harmincas-negyvenes vevő alapvetően más ízlésvilággal rendelkezik, mint az idősebb gyűjtők. Ez a generáció nem XIX. századi, romantikus tájképeket kíván a falon látni, hanem olyan festők alkotásait, akik időben közelebb állnak hozzá.

A másik, legalább ennyire fontos tényező: a Covid-járvány alatt az emberek nem utazhattak, ezért nyaralni sem mentek, így egy négytagú család – amelyik eddig két-három hetet töltött valamelyik exkluzív nyaralóhelyen – több százezer, ha nem több millió forintnak megfelelő összeget nem költött el. 

Az ily módon felhalmozódott pénzek egy része a műtárgypiacon bukkant fel. Ebben annak is része volt, hogy már Magyarországon sincs akadálya annak, hogy a vásárló online csatlakozzon árveréshez, tehát még csak el sem kell hagynia hozzá a lakást.

A legkeresettebb, legnépszerűbb kortárs magyar alkotók 2022-es listáját Bozó Szabolcs vezeti (mintegy négyszázmillió forintnak megfelelő, összesített leütési árral). Feltűnése és sikere több szempontból is figyelemre méltó. 1993-ban született, pécsi illetőségű fiatalemberről van szó. Miután nem vették fel a győri egyetem formatervező szakára, tizenkilenc éves korában kiköltözött Londonba, a vendéglátóiparban talált munkát: kávézóban kezdett dolgozni. Kezdetben azon kis füzetek – úgynevezett checkbookok – lapjait díszítette rajzaival, amelyekbe a pincérek rögzítik a rendeléseket. 2017-ben aztán negyedmagával bérelt tizenöt négyzetméteres műtermet, ahol már nagyobb méretű alkotásokat is vászonra vihetett. Bátyja unszolására 2018-ban létrehozta Instagram-oldalát, ahová feltöltötte addigi műveinek képeit – és az oldal szokatlanul nagyszámú követőt vonzott.

Gyorsabban a csúcsra?

Erre figyelt fel a spanyol L21 Gallery tulajdonosa, és invitálta Bozó Szabolcsot két hétre Mallorcára. Az időszak végén a meghívott gyűjtők az összes képet megvették, amelyet félhónapos spanyolországi tartózkodása alatt festett. Bozó 2022-ben debütált a nemzetközi aukciós piacon, és rögtön a sikerlista csúcsára került: képei több tízmillió dollár értékben keltek el a legnagyobb aukciósházak, a Sotheby’s, a Christie’s árverésein. Az áttörés után egy ideig még megtartotta állását a vendéglátóiparban, de ma már főállású festő, és saját műterme van.
Talán e pár soros ismertetőből is kitűnt: Bozó Szabolcs esetében kivételes és a hazaiakhoz képest atipikus karriertörténetről van szó. Nem pusztán azért, mert a listán szereplő festők közül ő a legfiatalabb, de azért is, mert autodidakta alkotó. Végül azért, mert a hazai szakaszt mellőzve külföldön kezdte festői pályafutását, és ott érte el az áttörést, elsősorban a távol-keleti vásárlók érdeklődését felkeltő, pénztárcáját megnyitó műveivel.
– A kezdeti siker nagyrészt abban rejlett, hogy külföldi galéria felfigyelt rá, bemutatta a gyűjtőinek, majd ezt követően újabb nagy galériák állították ki a munkáit. Mára a gyűjtők már sorban állnak friss alkotásaiért – mondja Kollmann Szilvia. – A Budapesten született, évtizedek óta Amerikában élő Rita Ackermann is elsősorban annak köszönheti nemzetközi ismertségét és elismertségét, hogy New Yorkba költözött, és ott az egyik legnagyobb galéria, a Hauser & Wirth képviseli.

A listán szereplő hazai alkotók alapvetően más utat jártak be, mint Bozó Szabolcs. Itthon kezdték, számos kiállítással szereztek nevet belföldön. Csak ezt követően jutottak el odáig, hogy külföldön is bemutatkozzanak, és alkotásaik árának emelkedésében is megmutatkozó nemzetközi ismertségre tegyenek szert.

– A jelenlegi fiataloknak a kommunikáció gyorsaságának és úgy általában az infokommunikációs forradalomnak köszönhetően megadatott, hogy jóval gyorsabban érjenek a csúcsra, mint az idősebbek. A napjainkra klasszikus kortárssá vált festőink szakmai és anyagi sikerei mögött azonban nem néhány hónap vagy néhány év, de egy élet munkája áll – összegez Erőss István grafikusművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.
Hogy egy-egy kortárs művész képe mennyiért kelhet el, és miért éppen annyiért, ez érdekes és sokakat foglalkoztató kérdés.

Andy Warhol körei

– Végső soron attól függ, kinek sikerül bekerülnie a művészeti piac vérkeringésébe. Ehhez azonban nemcsak alkotói tehetség, önmenedzselési hajlandóság és üzleti érzék kell, de szerencse is – mondja a rektor. – A legszemléletesebb példát talán Barabási Albert-László írja le A képlet című, 2022-ben megjelent könyvében: Jean-Michel Basquiat csatlakozott Andy Warhol köreihez, így mára a világ egyik legdrágább művészeként emlegetik, míg a társai nevét – akikkel együtt indult, és számos tekintetben ugyanazt csinálták, mint ő – szinte senki sem ismeri.
Egy kortárs magyar festő alkotásának aukciós leütési ára több tényezőtől függ:
– Az első, hogy a piac visszaigazolta-e az adott alkotó működését, vagy sem, vagyis, hogy a képei megtalálhatók-e komolyabb külföldi és magyar múzeumokban, gyűjteményekben – sorolja Virág Judit. – Fontos tényező az is, hogy az alkotás tükrözi-e korát, belesimul-e az európai, a tengerentúli tendenciákba.

Lényeges szempont a kép állapota, mérete is, hiszen a magángyűjtők nemigen vásárolnak hatalmas méretű kortárs alkotásokat.

E tényezőkkel magyarázható, hogy az élő magyar művészek legdrágább képeinek 2022-es listáját Keserü Ilona Sírkövek 2. című műve vezeti, amely 110 millió forintért talált gazdára. A nem élő művészek hasonló lajstromáról Rippl-Rónai József A geszti kastély kertjében című festményét lehet említeni: háromszázmillió forintért kelt el.
(A magyar alkotások így is jóval alacsonyabb leütési árakat érnek el, mint a külföldiek. A világ legdrágább festményéért – Leonardo da Vinci Salvator Mundi című alkotásáért – 450,3 millió dollárt fizetett a gazdája. A kortársak közül Willem de Kooning Interchange című alkotását, Jackson Pollock 17/a szám című művét, valamint Mark Rothko Lila, zöld és piros című festményét kell megemlíteni, e trió vezeti ugyanis a listát
– 300, 200 és 186 millió dolláros értékesítési árral.)

Ugyanakkor a húsz legsikeresebb kortárs magyar képzőművész mellett több tízezer alkotó él Magyarországon, jelentős részük nemhogy milliókért, de százezrekért sem tudja eladni a képeit.

– Körülbelül 150-200 művész végez nálunk évente, ebből festőként mintegy 30, grafikusként általában 15-20 fő. Ha szakmánként egy-két embernek sikerült a szcénában maradnia, és autonóm művészként megélnie, akkor már jó arányról beszélünk. A többiek jellemzően elmennek rajz-, vizuálisnevelés-tanárnak, vagy a színház és a film világában helyezkednek el, mondjuk formatervezőként, de arra is van példa, hogy tetoválószalonban kezdenek dolgozni, hogy rendszeres bevételre tegyenek szert. Aki így sem tud érvényesülni, arra alacsonyabb életszínvonal, nemegyszer éhezés vár, de ha megnézzük mondjuk Van Gogh vagy Csontváry pályáját, láthatjuk, hogy nem új keletű jelenségről van szó – érzékelteti a lehetőségeket Erőss István.

A már idézett kiadvány leszögezi: a hazai műtárgypiac egy irányba halad a globális műtárgypiaccal, ugyanazok a trendek jellemzik, mint azt.

– A nőművészek jelentősége egyre nagyobb, ami áraik emelkedésében és reprezentáltságukban is megmutatkozik. A top húszas lista első tíz helyén állók között négy női művész is van, és Keserü Ilona festményéért adtak a legtöbbet – említi példaként Kollmann Szilvia.

– A kortárs művészet egyre nagyobb szeletet hasít ki az összértékből, az értékesített alkotások száma is egyre nő – fűzi hozzá Virág Judit. – Ezen belül az irányzatok bősége figyelhető meg, teljes az eklektika. Ami a tematikát illeti, fontos, hogy a művész reflektáljon a körülöttünk zajló eseményekre. Ugyanakkor azzal sem árt tisztában lenni, hogy ami az egyik percben érvényes, a másikban már nem biztos, hogy az.

A kortárs művészet éppen olyan hektikus és gyorsan változó, mint maga a világ!

Az élő magyar művészek rangsora a 2022-es, összesített aukciós eredmények alapján:

Bozó Szabolcs (401,4 millió Ft)
Keserü Ilona (312,6 millió Ft)
Maurer Dóra (216,8 millió Ft)
Bak Imre (211,2 millió Ft)
(2022-ben elhunyt)
Nádler István (142,9 millió Ft)
Molnár Vera (115,8 millió Ft)
Lakner László (45,7 millió Ft)
Rita Ackermann (39,9 millió Ft)
Ludmil Siskov (30,2 millió Ft)
Ujházi Péter (26,2 millió Ft)

A nem élő magyar művészek rangsora a 2022-ben elért, összesített aukciós eredmények alapján:

Victor Vasarely (1,82 milliárd Ft)
Hantai Simon (1,44 milliárd Ft)
Vaszary János (1,1 milliárd Ft)
Rippl-Rónai József (669,1 millió Ft)
Czóbel Béla (343,7 millió Ft)
Aba-Novák Vilmos (310,4 millió Ft)
Kádár Béla (283,7 millió Ft)
Perlrott Csaba Vilmos (273,3 millió Ft)
Patkó Károly (272,4 millió Ft)
Scheiber Hugó (248,6 millió Ft)

Borítókép: Árverés a budapesti Kieselbach Galériában. 16 milliós tétel (Fotó: Kurucz Árpád)