Magyar kutatás tárja fel a Covid–19 következményeit

A Covid–19-pandémia az egész világot sújtotta, de a megbetegedések és a halálozások száma nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a földrajzi régiók és azon belül az egyének között. Zsichla Levente, az ELTE biológushallgatója és témavezetője, Müller Viktor, az ELTE TTK Biológiai Intézetének ­docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy átfogó képet adjanak a folyamatokról. Utóbbit kérdeztük az eredményekről.

2022.06.23. BUdapest Post covid ambulancia Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

– Az az igazság, hogy eléggé a sötétben tapogatózunk ebben a kérdésben. Sejtésekben nincs hiány – a tanulmányunk számos részeredményt felsorol, és egyes kutatások valóban az X-kromoszómához kötött, immunrendszert befolyásoló gének szerepét vetik fel –, de a végső szó még messze van.

– Az mivel magyarázható, hogy a nők köré­ben a súlyos kimenetelű Covid–19-betegség kockázata kisebb, mégis nagyobb arányban megfigyelhető a poszt-Covid-szindróma kialakulása?

– Az immunrendszer működését befolyásolják a nemi hormonok, és megfigyelhető, hogy a nők immunválasza sok tekintetben hatékonyabb a férfiakénál. A Covid–19 hosszú távú tüneteinek egy részét tartósan aktívan maradó immunológiai folyamatokkal hozzák összefüggésbe – elképzelhető, hogy a megmaradó tünetek tekintetében a nők magasabb kockázatát paradox módon éppen az okozza, hogy a fertőzés ellen erősebben lép fel a szervezetük.

Magyar adatok

– A magyar adatok illeszkednek a nemzetközi folyamatokba, vagy találtak sajátosan hazai hatásokat?

– A hazai Covid-halálozás rizikófaktorai megegyeztek a nemzetközi tanulmányokban azonosított tényezőkkel. Az országok közötti eltérések elsősorban az egyes rizikófaktorok gyakorisága közötti különbségekkel magyarázhatók.

– A környezetszennyezés, az egészségtelen életmód milyen szerepet játszik a fertőzés hatásaiban?

– A légszennyezettség hatása – bár számos tanulmány vizsgálta – meglepően gyengének bizonyult. Az egészségtelen életmód hatása annál erősebb: ez elsősorban az ezzel összefüggő háttérbetegségek hatásán keresztül érhető tetten, de az is erős bizonyíték, hogy a rendszeres testmozgás jelentősen csökkentette a súlyos lefolyású betegség kockázatát.

– A koronavírus várhatóan még sokáig velünk marad, azaz a tanulmány következtetéseire még a jövőben is szükség lesz. Mit tart a legfontosabb üzenetnek?

– A legerősebb rizikófaktorok között két olyan tényező van, amelyet egyéni vagy társadalmi döntésekkel befolyásolhatunk. Az egyik – az előbb említettekkel egyezően – az életmód: rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás. A másik pedig az átoltottság mértéke, amely a járvány első hullámaiban nagyon erős hatással volt a súlyos lefolyású betegség és a halálozás kockázatára. Kiszámíthatatlan, mennyi időnk van a következő világjárvány érkezéséig, de remélem, addigra nem megy feledésbe a Covid–19 tanulsága: a védőoltások életeket mentenek.

Borítókép: Post Covid Ambulancia Budapesten (Fotó: Kurucz Árpád)