A hóval borított Fővárosi Állat- és Növénykert látványa, hangulata olyan, mintha egy téli mesébe csöppentünk volna. A növények hófehérbe burkolóznak, a kifutókra kiengedett állatok pedig kissé megilletődve barátkoznak a frissen leesett hóval.
– Télen a fűtött állatházak, belső terek felértékelődnek, de számos állat jól bírja a hideget, sőt kifejezetten jót tesz az egészségüknek és edzettebbé teszi őket, ha néhány órát a szabadban töltenek. Megszokta a téli időjárást a zebra, az elefánt, az antilop, a vadkutya és a kétpúpú teve is. Utóbbi Kínában és Mongóliában őshonos, ahol télen hatalmas a hó és akár mínusz negyven Celsius-fok is lehet – mondja Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője, miközben a huszonnégy éves kaliforniai oroszlánfókához sétálunk. Jacques a medencében úszkál, de amint meglátja gondozóját, Horváth Gábort, örömujjongásba kezd, mert jól tudja, hogy itt a játék és az etetés ideje. A fókák nagyon intelligens állatok, mozgékonyak és játékosak, szeretik, ha foglalkoznak velük. Megérkezik a nagy ajándékdoboz, ami a karácsonyi ajándékot, egy labdát rejt, így kezdődhet is a móka. Jacques az orrán egyensúlyozva hozza vissza a vízből újra és újra a labdát, amit a gondozója apró halakkal jutalmaz. – Kaphatok egy ölelést, Jacques? – teszi fel a kérdést Horváth Gábor. Jacques azonnal a havas emelvényhez siet, feláll rá, vele szemben gondozója, és szeretetteljesen átölelik egymást.
Az állatkert dolgozói odafigyelnek arra, hogy az ott élő állatok környezetét gazdagítsák, új játékokkal, programokkal, szórakozással kedveskedjenek nekik.
Az állatok ajándékozása nem csupán karácsonykor fontos, hanem az év többi napján is
– magyarázza Montskó Éva, az Alapítvány a Budapesti Állatkertért vezetője, amíg a tapírokhoz sétálunk.
Mint mondja, előfordult már, hogy a diákok nem egymást ajándékozták meg karácsonykor, hanem az állatkert lakóit.
A Fővárosi Állat- és Növénykert hagyományteremtő szándékkal, több mint húsz évvel ezelőtt indította el örökbefogadási programját. Immár több ezren tagjai a nevelőszülői közösségnek, és ezáltal olyan különleges, díjmentes események részesei is lehetnek, mint az állatkerti nevelőszülők találkozója, ahol az örökbefogadott állat gondozójával beszélgethetnek a kedvencük mindennapjairól, így közelebb kerülhetnek az örökbefogadók az állatokhoz.
Az örökbefogadásról oklevelet és életrajzot állítanak ki. Emellett támogatásokat és a személyi jövedelemadó egy százalékát is fel lehet ajánlani. Montskó Éva szerit a jelképes örökbefogadás kitűnő karácsonyi ajándék lehet a sablonos ajándéktárgyak helyett, hiszen valójában egy nagyszerű élményt adunk. A legjobb ajándék pedig az, aminek nemcsak a megajándékozott és a megajándékozó örül, hanem egyúttal jótékony célt is szolgál, például az állatok jólétét segíti. Vannak, akik évek óta ugyanazt az állatot fogadják örökbe, vannak, akik minden évben mást. És olyanok is vannak, akik a csemetéket vagy azokat fogadják örökbe, akiket még senki.
Az állatokról való gondoskodáshoz hozzátartozik az is, hogy időről időre különféle játékszereket vásárolunk nekik, amik a természetes magatartásukat is stimulálják, s ezekbe sokszor valamilyen finomságot rejtünk
– teszi hozzá Hanga Zoltán.
Az elefántok például kaptak már speciális labdát, de a gondozók is meg szokták lepni az állatokat kreatív ajándékokkal.
Az állatkert lakói is kapnak meglepetést karácsonykor
A tapírok nehezen jönnek ki a hidegbe, de a vízidisznók és a nagy marák vidáman, kissé félénken ugrálnak a havas kifutón. A nagy mara egy gyors, nyúlra és őzikére egyaránt emlékeztető dél-amerikai rágcsáló, amely jól bírja a hideget. A vízidisznó és a hódok után ez a legtermetesebb rágcsálófaj a világon. A gondozójuk, Albert László a kifutó közepére helyezi a finomságokkal telepakolt kosarat, aztán nincs más dolgunk, mint kintről figyelni, mi történik. A tapír család végül előbújik, a legidősebb tagja, a hím huszonhét éves. – Ebben a korban már nem hallanak és látnak jól, de neki semmi baja – mondja Albert László, akit jól ismernek a körülötte szaladgáló nagy marák, vízidisznók és a háromtagú tapír család is. Néhány perccel később már jóízűen falatozzák az almát, mogyorót, répát.
– A vízidisznók és a tapírok kevésbé szeretik a hideget, bár őket is kiengedjük télen. Az állatkertészet hőskorában, az 1800-as években az európai állatkertekben a trópusi állatokat ősztől tavaszig bezárták fűtött állatházba. Az 1900-as évek elején Carl Hagenbeck, a hamburgi állatkert alapítója számos forradalmi újítást vezetett be. Ő írt arról, hogy az állatoknak jót tesz, ha a hideg időben kiengedik őket a szabadba és ő találta ki azt is, hogy ne ketrecekben tartsák az állatokat, hanem száraz- és vizesárkokkal, műsziklákkal legyenek elkülönítve egymástól, hiszen ezek közelebb állnak a természetes élőhelyükhöz. A budapesti állatkertben az elsők között, 1912-re készültek el a műsziklák.
A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitásától az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma hazánk egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1–1,1 millió látogató keresi fel. Meglepő, de a téli időben is számos külföldi turista látogatja.
– Télen kevesebb a látogatónk, ám ahogy közeledik a tavasz, beköszönt a jó idő, egyre többen jönnek a nyár közepéig, majd augusztustól ismét emelkedik a látogatók száma egészen őszig, különösen akkor, ha szép, hosszú az ősz, kitolódik a vénasszonyok nyara. A látogatók kiegyenlítetlensége javult az elmúlt időszakban, ami annak is köszönhető, hogy számos fűtött helyiséget alakítottunk ki – meséli a szóvivő.
A flamingók kecsesen sétálnak fel-alá a havon, látszólag nem lepte meg őket a hideg, ám a zebrákhoz érve ez már kevésbé mondható el. Mind a négyen félénken lépkednek a kifutón, de amint meglátják a gondozójuk által bevitt labdát, azonnal élénkebbek lesznek. Elkezdődik a játék, a labdából pedig kipotyog a finom csemege, a lekerli, amelyet a legnagyobb nyugalommal fogyasztanak. Az idén született kiscsikó élvezi talán a legjobban a friss levegőt és a havat. – A lófélék családjába tartozó zebrák Közép- és Dél-Afrikában őshonosak, füvet esznek, de a répát, a céklát és az almát is szeretik. A téli időszakban bent elkülönítjük őket egymástól, nyáron viszont éjjel-nappal szabadon járhatnak ki-be – mondja Szabó Irén, miközben a kezéből eteti a kerítésnél kíváncsiskodó zebrát.
A Szavanna házban a zebramongúzok is kapnak karácsonyi ajándékot.
A kis ragadozók családjába tartozó állatok amint meglátják gondozójukat, tudják, hogy ennivalót kapnak. Az apró játékok rengeteg finomságot, többek között lisztkukacot rejtenek. A színes játékot görgetve kihullanak a finom falatok, amelyet akár napokkal később is megtalálnak, s később, amikor koplaló napot tartanak nekik, kifejezetten jól jön az előásott élelem. A karácsonyi keksz kevésbé érdekli őket, az ide-oda guruló labdák sokkal izgalmasabbak. Mint megtudjuk, a zebramongúz aránylag nagy termetű mongúzféle, a kifejlett állatok tömege a két kilogrammot is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszer akkora, mint például egy szurikáta. Afrikában, a Szaharától délre eső vidékeken, főleg a füves vagy fás szavannákon őshonos, és még ma is gyakorinak számít sok területen. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő faj, tápláléka rovarokból és más gerinctelenekből, kétéltűekből, hüllőkből, madarakból és azok tojásaiból, valamint kisemlősökből áll. A nagyobb vagy veszedelmesebb zsákmányt, például egyes kígyókat a mongúzcsapat tagjai együtt terítik le. Szabó Irén szerint a zebramongúzok öntörvényű kis állatok, mindig mindent gyanakodva figyelnek. Az állatkertben öt idős zebramongúz él, a legidősebb közülük tizenhét évesen hunyt el, ami rekordnak számít, mert általában tizenhárom évig élnek.
A Fővárosi Állat- és Növénykert az év minden napján, így az ünnepek alatt is várja a látogatókat. Ám télen nemcsak az állatok és növények miatt érdemes ide ellátogatni, hanem a Sárkány éve lampionfesztivál miatt is, amely a fény és árnyék fantáziájával várja az érdeklődőket február 24-ig.
A 2024-es esztendő a kínai naptár szerint a Sárkány éve, így a fesztivál központi eleme szorosan kapcsolódik a kínai újévhez, annak reményében, hogy az új év szerencsét, békét és boldogságot hoz mindenkinek. Az Állatkerti körúton lévő biodóm kertjében és épületében több száz lampion fényét követve léphetünk be a Sárkány évének csodálatosan színes világába 17 és 21 óra között. – A kínai kultúrkörhöz tartozó kompozíciókat, installációkat láthatnak az érdeklődők – mondja Hanga Zoltán, aki szerint a kiállítás nemcsak a kínai kultúra kedvelőinek, hanem a családoknak is remek kikapcsolódást nyújt a hideg téli estéken. Hiszen a képzeletet megmozgató egyedi installációk mind-mind különlegesek. A lampionok hatalmas képekké, gyakran öt–nyolc méteres kompozíciókká állnak össze, amelyeknek olykor mi magunk is részesei lehetünk. A kínai kulturális hagyományhoz, a klasszikus kínai remekművekhez vagy keleti mitológiai történetekhez kapcsolódó installációk mellett karibi flamingókkal, sarkvidéki jegesmedvékkel, játékos gorillákkal, egzotikus állatokkal, színes pillangókkal és ragyogó virágokkal is találkozhatunk, miután meglátogattuk az állatkert lakóit.
