Karácsonykor az állatkert lakói is kapnak ajándékot

Igazán ötletes karácsonyi meglepetés lehet a sablonos tárgyak helyett a Fővárosi Állat- és Növénykert lakóinak jelképes örökbefogadása, hiszen az ilyen ajándék jótékony célt is szolgál, és a gondoskodás valójában nagyon fontos emberi szükséglet. Az év végének közeledtével azonban az állatok ajándékozásáról sem feledkeznek meg az intézmény dolgozói. Ezúttal a kaliforniai oroszlánfókát, a tapírokat, a nagy marákat, a vízidisznókat, a zebrákat és a zebramongúzokat lepte meg különféle ajándékokkal és finomságokkal az Alapítvány a Budapesti Állatkertért.

Fővárosi Állatkertben arról, hogy milyen karácsonyi ajándékokat kapnak az állatok.20231207 Magyar Nemze Fotó: Bach Máté

 A nagy marák vidáman, kissé félénken ugrálnak a havas kifutón, várják a finomságokkal teli kosarat. Fotó: Bach Máté

Az állatokról való gondoskodáshoz hozzátartozik az is, hogy időről időre különféle játékszereket vásárolunk nekik, amik a természetes magatartásukat is stimulálják, s ezekbe sokszor valamilyen finomságot rejtünk

– teszi hozzá Hanga Zoltán.

Az elefántok például kaptak már speciális labdát, de a gondozók is meg szokták lepni az állatokat kreatív ajándékokkal.

Az állatkert lakói is kapnak meglepetést karácsonykor

A tapírok nehezen jönnek ki a hidegbe, de a vízidisznók és a nagy marák vidáman, kissé félénken ugrálnak a havas kifutón. A nagy mara egy gyors, nyúlra és őzikére egyaránt emlékeztető dél-amerikai rágcsáló, amely jól bírja a hideget. A vízidisznó és a hódok után ez a legtermetesebb rágcsálófaj a világon. A gondozójuk, Albert László a kifutó közepére helyezi a finomságokkal telepakolt kosarat, aztán nincs más dolgunk, mint kintről figyelni, mi történik. A tapír család végül előbújik, a legidősebb tagja, a hím huszonhét éves. – Ebben a korban már nem hallanak és látnak jól, de neki semmi baja – mondja Albert László, akit jól ismernek a körülötte szaladgáló nagy marák, vízidisznók és a háromtagú tapír család is. Néhány perccel később már jóízűen falatozzák az almát, mogyorót, répát.

– A vízidisznók és a tapírok kevésbé szeretik a hideget, bár őket is kiengedjük télen. Az állatkertészet hőskorában, az 1800-as években az európai állatkertekben a trópusi állatokat ősztől tavaszig bezárták fűtött állatházba. Az 1900-as évek elején Carl Hagenbeck, a hamburgi állatkert alapítója számos forradalmi újítást vezetett be. Ő írt arról, hogy az állatoknak jót tesz, ha a hideg időben kiengedik őket a szabadba és ő találta ki azt is, hogy ne ketrecekben tartsák az állatokat, hanem száraz- és vizesárkokkal, műsziklákkal legyenek elkülönítve egymástól, hiszen ezek közelebb állnak a természetes élőhelyükhöz. A budapesti állatkertben az elsők között, 1912-re készültek el a műsziklák.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-os megnyitásától az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma hazánk egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente 1–1,1 millió látogató keresi fel. Meglepő, de a téli időben is számos külföldi turista látogatja.

 – Télen kevesebb a látogatónk, ám ahogy közeledik a tavasz, beköszönt a jó idő, egyre többen jönnek a nyár közepéig, majd augusztustól ismét emelkedik a látogatók száma egészen őszig, különösen akkor, ha szép, hosszú az ősz, kitolódik a vénasszonyok nyara. A látogatók kiegyenlítetlensége javult az elmúlt időszakban, ami annak is köszönhető, hogy számos fűtött helyiséget alakítottunk ki – meséli a szóvivő.

A flamingók kecsesen sétálnak fel-alá a havon, látszólag nem lepte meg őket a hideg, ám a zebrákhoz érve ez már kevésbé mondható el. Mind a négyen félénken lépkednek a kifutón, de amint meglátják a gondozójuk által bevitt labdát, azonnal élénkebbek lesznek. Elkezdődik a játék, a labdából pedig kipotyog a finom csemege, a lekerli, amelyet a legnagyobb nyugalommal fogyasztanak. Az idén született kiscsikó élvezi talán a legjobban a friss levegőt és a havat. – A lófélék családjába tartozó zebrák Közép- és Dél-Afrikában őshonosak, füvet esznek, de a répát, a céklát és az almát is szeretik. A téli időszakban bent elkülönítjük őket egymástól, nyáron viszont éjjel-nappal szabadon járhatnak ki-be – mondja Szabó Irén, miközben a kezéből eteti a kerítésnél kíváncsiskodó zebrát.

A tapírok is jóízűen falatoznak a frissen leesett hóban. Fotó: Bach Máté

A Szavanna házban a zebramongúzok is kapnak karácsonyi ajándékot. 

A kis ragadozók családjába tartozó állatok amint meglátják gondozójukat, tudják, hogy ennivalót kapnak. Az apró játékok rengeteg finomságot, többek között lisztkukacot rejtenek. A színes játékot görgetve kihullanak a finom falatok, amelyet akár napokkal később is megtalálnak, s később, amikor koplaló napot tartanak nekik, kifejezetten jól jön az előásott élelem. A karácsonyi keksz kevésbé érdekli őket, az ide-oda guruló labdák sokkal izgalmasabbak. Mint megtudjuk, a zebramongúz aránylag nagy termetű mongúzféle, a kifejlett állatok tömege a két kilogrammot is meghaladhatja. Ez azt jelenti, hogy több mint kétszer akkora, mint például egy szurikáta. Afrikában, a Szaharától délre eső vidékeken, főleg a füves vagy fás szavannákon őshonos, és még ma is gyakorinak számít sok területen. Nappal aktív, kisebb csoportokban élő faj, tápláléka rovarokból és más gerinctelenekből, kétéltűekből, hüllőkből, madarakból és azok tojásaiból, valamint kisemlősökből áll. A nagyobb vagy veszedelmesebb zsákmányt, például egyes kígyókat a mongúzcsapat tagjai együtt terítik le. Szabó Irén szerint a zebramongúzok öntörvényű kis állatok, mindig mindent gyanakodva figyelnek. Az állatkertben öt idős zebramongúz él, a legidősebb közülük tizenhét évesen hunyt el, ami rekordnak számít, mert általában tizenhárom évig élnek.

A Fővárosi Állat- és Növénykert az év minden napján, így az ünnepek alatt is várja a látogatókat. Ám télen nemcsak az állatok és növények miatt érdemes ide ellátogatni, hanem a Sárkány éve lampionfesztivál miatt is, amely a fény és árnyék fantáziájával várja az érdeklődőket február 24-ig. 

A 2024-es esztendő a kínai naptár szerint a Sárkány éve, így a fesztivál központi eleme szorosan kapcsolódik a kínai újévhez, annak reményében, hogy az új év szerencsét, békét és boldogságot hoz mindenkinek. Az Állatkerti körúton lévő biodóm kertjében és épületében több száz lampion fényét követve léphetünk be a Sárkány évének csodálatosan színes világába 17 és 21 óra között. – A kínai kultúrkörhöz tartozó kompozíciókat, installációkat láthatnak az érdeklődők – mondja Hanga Zoltán, aki szerint a kiállítás nemcsak a kínai kultúra kedvelőinek, hanem a családoknak is remek kikapcsolódást nyújt a hideg téli estéken. Hiszen a képzeletet megmozgató egyedi installációk mind-mind különlegesek. A lampionok hatalmas képekké, gyakran öt–nyolc méteres kompozíciókká állnak össze, amelyeknek olykor mi magunk is részesei lehetünk. A kínai kulturális hagyományhoz, a klasszikus kínai remekművekhez vagy keleti mitológiai történetekhez kapcsolódó installációk mellett karibi flamingókkal, sarkvidéki jegesmedvékkel, játékos gorillákkal, egzotikus állatokkal, színes pillangókkal és ragyogó virágokkal is találkozhatunk, miután meglátogattuk az állatkert lakóit.

Borítókép: Flamingók a Fővárosi Állat- és Növénykert havas kifutóján (Fotó: Bach Máté)