Bejárta a sajtót egy gázai tízéves kislány története, aki Rafah bombázásában sérült meg, és egy több mint tíz centiméteres sebbel került az Al-Naddzsar kórházba. Egy rendesen működő egészségügyi intézményben a stabilizálása három percig tartott volna, a gyorsan eső pulzus azonban tíz percen belül a kislány életébe került. Intravénás oldatokra lett volna szüksége, ellátóján kívül még két orvosra, két nővérre, egy aneszteziológusra és egy idegsebészre, azonban a kórházban se érzéstelenítő, se adrenalin, se atropin nem maradt már. Számos gázai orvos nyilatkozik nap mint nap, hogy a betegeket nem tudják megfelelően ellátni, mert a segélyszállítmányok nem jutnak el a megfelelő helyekre, így csak a legkomolyabb sérüléseket tudják megműteni – őket is érzéstelenítés nélkül –, a krónikus betegeket kénytelenek hazaküldeni, a csecsemőosztályokon ápolt kicsik pedig sokszor éhezés áldozatai lesznek.
A több hónapja tartó légicsapások az összeomlás szélére sodorták a gázai kórházakat. Az izraeli védelmi erők közlése szerint az intézmények azért állnak az offenzíva középpontjában, mivel a Hamász kifejezetten az ilyen létesítményeket, illetve az alattuk kiépült alagútrendszert használja búvóhelyként, így szükség van a szisztematikus átvizsgálásra. Hasonló katonai beavatkozás épp a héten okozott nemzetközi bonyodalmat, amikor az izraeliek a Kán Junisz-i Nasszer Kórház dolgozóit ejtették foglyul. Ahmed Abu Sabha a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy egyhetes fogva tartásuk alatt megverték, hideg vízzel leöntötték és megalázták őket, egy katona el is törte a kezét. Az izraeli erők közleménye szerint a fogvatartottakkal szemben szigorúan tilos bármilyen visszaélés, mivel az ellentétes a hadsereg központi utasításaival, ugyanakkor elismerik, hogy a letartóztatás során a terrorgyanús személyeknek gyakran át kell adniuk ruháikat, hogy a katonák megbizonyosodhassanak, a foglyok nem rejtettek el robbanómellényeket vagy más fegyvereket azok alatt. A ruhákat nem adják vissza azonnal, nehogy például éles tárgyakat lehessen bennük elhelyezni, amelyek késsé élezve fegyverként használhatók. Ugyanakkor a katonák lehetőség szerint igyekeznek minél hamarabb visszaadni a ruhákat.
Túlzsúfolt gázai kórházak
A gázai orvosok nyilatkozata után a brit külügyminiszter nyomozást rendelt el, teljes magyarázatot kérve az esetről. Az ENSZ egyik belső jelentése is szól a palesztin fogvatartottakkal szemben elkövetett visszaélésekről. Még nagyobb problémát okoz azonban a kialakuló humanitárius katasztrófa, amelyre az Orvosok Határok nélkül és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetett már februárban. A kórházi ellátás folyamatosan lehetetlenül el, mivel mind a víz-, mind az áramellátás akadozik, az egészségügyi szállítmányok nem érkeznek meg, és a sebesülteken kívül a menedéket keresők is a kórházakban akarják meghúzni magukat.
Ennek alapja, hogy a nemzetközi humanitárius gyakorlat szerint a kórházak és azok dolgozói elvileg érinthetetlenek egy fegyveres konfliktusban. Szakértők szerint a Hamász pontosan emiatt választotta az egészségügyi intézményeket stratégiai pontként. Az is tény, hogy számos konfliktusban nem tartják tiszteletben a humanitárius jog orvosokat védő rendelkezéseit, Afrikában például egy időben rendszeresek voltak a hasonló támadások, de Európában is előfordult, például a jugoszláv háború idején.
A gázai orvosok érzéstelenítők és fájdalomcsillapítók nélkül dolgoznak
A jelentések szerint a gázai orvosok most az emberek nagy részét a kórházak folyosóin látják el. Az egészségügyi dolgozók ráadásul a szükséges létszámhoz képest sokkal kevesebben vannak, ugyanis aki tehette, elmenekült, sokan azért, hogy ne legyenek elszakítva családjuktól. A WHO legutóbbi mérése azt mutatta, hogy a kórházak háromszáz százalékos kihasználtsággal működnek, de a folyamatos támadások miatt egyre többet kell bezárni. Az épületek a légicsapások miatt összeomlófélben vannak, nincs fájdalomcsillapító, antibiotikum és altatószer sem, ezért a műtéteket anesztézia nélkül végzik. A krónikus betegek ellátására a sebesültek mellett nincs hely. A korábban heti négyszeri dialízisre járó vesebetegek például csak hetente egyszer jöhetnek, és akkor sem tölthetik ki a teljes kezelési időtartamot. Számos nő sátrakban, segítség nélkül szül, ám a legnagyobb probléma, hogy az újszülötteknek nem jut elég tej, van, ahol a kórházak csak egy doboznyit tudnak biztosítani. Az izraeli hadsereg közleménye szerint ugyanakkor az átvizsgált létesítményeknek a katonák juttatnak élelmiszeradagokat. Nemzetközi segélycsomagokat szintén gyakran dobnak le a területre, azonban az ott élők úgy nyilatkoznak, hogy a szállítmányok többsége a tengerben landol, így hozzájuk nem jut el. Szakértők a problémák megoldását egy újabb, mihamarabbi tűzszünetben látnák, ez azonban jelenleg nincs napirenden.
Borítókép: Csecsemő egy gázai kórházban (Fotó: Getty Images)
