Nem kívánt hatások
A leggyakrabban szedett nem szteroid gyulladáscsökkentők – köztük az ibuprofent és az acetilszalicilsavat tartalmazó készítmények – elsősorban az emésztőrendszerre, a bélflórára vannak negatív hatással.
A szakirodalom szerint nagy mennyiségben, rendszeresen szedve az úgynevezett NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs), azaz a nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek megváltoztatják a bélrendszer mikrobiomjának, az ott élő baktériumok, vírusok és gombák összetételét. Ez gyulladásokhoz, súlyosabb esetekben akár gyomorfekélyhez is vezethet.
Egyes tanulmányok szerint az NSAID-okat rendszeresen, hosszú ideig fogyasztók huszonöt százalékánál alakult ki gyomor- vagy bélfekély.
Egy 2021-től 2025-ig tartó projektben a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja azt vizsgálja, miért és hogyan alakul ki ez a bélrendszerben élő több mint száz milliárdnyi, a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen mikroorganizmusra káros hatás. Összefüggést találtak egyes, a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladások, valamint a bélflóra egyensúlyának felborulása között is. Mint tanulmányukban kifejtették, az ilyen betegségekkel küzdők bélflórájában a nem szteroid gyulladáscsökkentők által okozottakhoz hasonló bakteriális eltérések figyelhetők meg. Éppen ezért felmerül, hogy ezek a szerek hozzájárulhatnak az említett betegségek súlyosbodásához. Ráadásul ezek a tényezők oda-vissza hatnak egymásra, így nehéz eldönteni, mi az ok és mi az okozat.
A szakemberek szerint az NSAID-ok által okozott bélkárosodás általában a vékonybélben alakul ki, és a legtöbbször enyhe gyulladást okoz, így nehezen észrevehető. Tünetei lehetnek a hasi fájdalom, a hasmenés, esetleg a vérszegénység. Súlyosabb, ritka esetekben azonban bélperforációhoz is vezethet.
A bélflóránk összetétele emellett szerepet játszik az immunrendszerünk működésében, befolyásolja a szervezetünk energia-háztartását, hatással van a tápanyagok, köztük a cukrok feldolgozásának képességére. Egyensúlyának felbomlása tehát az irritábilis bélszindrómától kezdve a hormonális zavarokon, a szív- és érrendszeri, illetve az autoimmun betegségeken keresztül egészen a pszichiátriai betegségekig számos egészségügyi probléma kialakulását előidézheti.
Hogyan csökkenthetők a mellékhatások?
A Semmelweis Egyetem szakembereiből álló gasztrointesztinális munkacsoport azt is vizsgálja, hogyan ellensúlyozhatók a nem szteroid gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók káros hatásai. Egyebek mellett cannabinoidokkal kísérleteznek, melyekről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében. Egyes kutatások emellett javasolják az ibuprofen együtt alkalmazását kurkumával, mert a kurkumin növeli a szer hatékonyságát, valamint az emésztőrendszer nyálkahártyáját is védi. Ugyancsak a gyomor nyálkahártyáját károsító hatás elkerülése miatt fontos, hogy ne éhgyomorra szedjük ezeket a szereket. Mivel az NSAID-ok negatív hatással lehetnek a vesék vérellátására, ami miatt károsodhat a szerv és felborulhat a szervezet elektrolit-egyensúlya, a kellő folyadékbevitelre a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az alkohol és az NSAID-ok együttes fogyasztása azonban kerülendő, mert megnöveli a belső vérzés esélyét.
Szakemberek szerint az alkalmankénti használat ártalmatlan a vérnyomásra, de a nem szteroid gyulladáscsökkentők rendszeres alkalmazása esetén számítani kell a vérnyomás emelkedésére. A vérbe kerülő anyagcseretermékek és az ionösszetétel változása miatt a már beállított vérnyomáscsökkentő kezelés hatékonysága csökkenhet. Emellett a fent említett okokból fokozott trombózishajlam is jelentkezhet, ami szívinfarktus vagy sztrók kialakulásához vezethet.
Segítség? Természetesen!
Az egyéni szempontokat – az ismert alapbetegségeket, a más, rendszeresen szedett gyógyszereket – a hosszabb alkalmazás során mindig figyelembe kell venni. A egyeztetés gyógyszerészekkel, kezelőorvossal ezekben az esetekben mindenképpen fontos. A szakemberek a nem szteroid gyulladáscsökkentők egy hónapnál hosszabb ideig történő alkalmazását enélkül senkinek sem javasolják. Azonban – ha nem feltétlenül szükséges – az alkalomszerű használatot is érdemes megpróbálni elkerülni egy-egy alternatív fájdalomcsillapító módszerrel.
Számos olyan gyógynövény van, amely segítségünkre lehet fájdalom esetén. A levendulaolajjal például a stressz káros hatása miatti fejfájás csökkenthető, míg a borsmenta – akár tea, akár olaj formájában – a frissítő hatásával nyújthat enyhülést. A kurkuma és az ibolya kivonata gyulladáscsökkentő tulajdonságú, így ezek a növények is segíthetnek a krónikus fájdalom kezelésében. A gyömbér-, a fűzfakéreg- és a csipkebogyótea szintén enyhítheti a gyulladást.
A különböző gyógymasszázsok, a kineziológiai tapaszok vagy az akupunktúrás kezelések szintén nagy népszerűségnek örvendenek az alternatív fájdalomcsillapító kezeléseket keresők körében. Az alternatív gyógymódok esetében is igaz az örök érvényű szabály, hogy csakis az egészségügyi szakemberekkel történő konzultációt követően, az egyéni igényeket figyelembe véve szabad őket alkalmazni, mert nem minden esetben helyettesíthetik a hagyományos orvosi kezeléseket. Gyakran a kettő kombinációja vezet a legjobb eredményhez.
