Csíksomlyón ezeknek a magyarnak mondott egyházi és világi cserbenhagyóknak sincs mit keresniük ezután. Erdélyi magyarként írom ezt, van jogom hozzá. Persze szerintük a magamfajtának szavazni sem lenne szabad, meg lélegezni sem, meg képeslapot gyűjteni sem, meg a magyar hazát építeni sem, csak behódolni. Nekik, Brüsszelnek meg Bukarestnek meg még ki tudja, mely árulóknak Erdélyen belül.
De ne feledjük, Ferenc pápa mondotta, aki ugyancsak megfordult Csíksomlyón, hogy ne folytassunk párbeszédet a sátánnal. „Jézus jól tudja, hogy a sátánnal nem lehet párbeszédet folytatni, mert olyan ravasz” – mondotta, és milyen igaza volt. Mit pazaroljuk épp most a nemzetépítő energiákat olyan lelketlen cinikusokra, akik menthetetlenek? A szentatya ráadásul e kijelentéséhez azt azért biztatóan hozzátette, hogy ilyenkor inkább védjük meg magunkat Isten szavával. És mint Horváth Béla nemrég megjelent könyvének címe is kimondja: Isten szava pajzs.
Való igaz. Mindent fel kell használjunk pajzsként. Hiszen még mindig terjed a métely, ami múltat, jelent és jövőt is mérgezni hivatott. Ami felkent papjával először épp az oly sokat szenvedett ősi történelmi magyar városunkat, Nagyváradot becstelenítette meg, amikor román földnek nevezte azt ottjártakor. Régi képeslapjaink, nemzeti pajzsaink című publicisztikámban írtam arról, hogy a környező országok beteges reflexei közé tartozik, miszerint alkalmanként azt is le akarják tagadni, ami nyilvánvaló, amit Trianonban jogtalanul megkaptak Magyarországtól. Ez pedig nem más, mint történelemhamisítás. Épp olyan, amit a román diktátor, Ceausescu idején is elkövettek az erdélyi magyarsággal szemben. És itt záródik be a kör, itt mutatkozik meg, kivel is állunk most szemben.
Csíksomlyónak ezért a világi és az egyházi tisztulás jelképévé kell válnia a Szűzanya védelme alatt. E hely ugyanis úgy vált a valódi magyarság találkozóhelyévé, hogy túlélte a nemzetet szétszakítani hivatott Trianont, az 1947-es párizsi békét, majd az 1949 és 1989 közötti zarándoklati betiltatást, amikor a búcsút csak „zárt körben”, a kegytemplomban lehetett megtartani. Csíksomlyó ereje mégis legyőzte az összes román „kedves vezetőt”, Ceausescuval az élen. A „magyar” zsebdiktátornak is jó lesz messzire elkerülnie tiszavirág-életű pályafutása során.
