Kádár papot hívat

A Brody Studios szórakozóhely falain repedések, lövésnyomok és festmények mutatják az elmúlt száz év történéseit. Feltárulnak a rétegek, az emeleti szoba, a pince, a társalgó és az udvar, de még a lépcsőház is szimbolikus szerepet kap a trianoni önarckép megjelenítésében. A Kieselbach Galéria tárlata december 14-ig látogatható.

2019. 11. 27. 10:52
null
A festő személyessé, családiassá teszi a szokatlan látványt. Páratlan párosítás Fotó: Bach Máté
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az életművész – festő, író, zenész – drMáriás kedveli a képtelenségeket, ügyesen forgatja a szót, a Brody Studios termeiben rendezett kiállításmegnyitón fel is cserélte, így lettek az érdeklődők egy csapásra „idevetődő, véletlenszerű figurák”. Akár a Kieselbach Galéria, akár Fábry Sándor neve volt a hívószó, akár a Tudósok együttes frontembere vagy Weiler Péter művészete vonzotta a közönséget, a véletlenszerűen idevetődő figurák, érdeklődők, rajongók és szimpatizánsok megtöltötték az épületet, és színes összképet nyújtottak az Önarckép Trianonnal – Száz év határ című kiállításon. Ami közös volt bennük: a trianoni keret, amelyben száz év óta zajlik már – még ha sokszor véletlenszerűen is – igen élénken a nagyszülők, szülők sorsa és a saját életünk.

A nagy háború a nagyapa életútját, a második világégés az apa sorsát határozta meg, Máriás Bélát a délszláv háború lökte át a határon 1991-ben. A festő művei azóta is határátlépések sorozata. Weiler Péter pixeles képein viszont kissé homályosan látszik a múlt: mi történt itt 1956-ban? Hova tűnt Kádár János november 1-jén? Talán elrabolták? Az idő nyomot hagy, a „daliás idők” emlékét és a háborúk hegeit egyaránt megőrzi a tér, láthatjuk ezt Kassán, vagy ha Kolozsváron sétálunk, de betérhetünk a budapesti Vörösmarty utca 38. szám alatti bérházba is ezért az élményért. Romkocsma? Kiállítótér? Az elmúlt száz év történései láthatók a falakon – repedések, lövésnyomok és festmények formájában. Feltárulnak a rétegek, az emeleti szoba, a pince, a társalgó és az udvar, de még a lépcsőház is szimbolikus szerepet kap a trianoni önarckép megjelenítésében.

– A Brody Studios ezekkel a hámsérülésekkel, foszlódásokkal, csorbulásokkal maradt itt a múltból, ezért érezzük hiteles helynek – jegyzi meg Kieselbach Tamás galériatulajdonos.

– Nem egyszerűen romkocsma, mert a világítás, a berendezés „megemeli” a helyet. Weiler Péter és drMáriás festészeti installációjukkal olyan szellemi utazásra hívnak bennünket, ahol az örömteli és fájdalmas témák együtt segítik, hogy feldolgozzuk ezt a határok szabdalta száz évet. Az alkotókat a jövőbe tekintés inspirálja, amelyhez a múlt ismerete elengedhetetlen.

Azt drMáriás is elismeri, hatalmas támogatást jelent számára, hogy Kieselbach Tamás kiáll egy ilyen érzékeny téma mellett. Mire a galériatulajdonos megerősíti: érdeklődésük középpontjában áll a magyar jelen, jövő és a múlt – szenvedélyük a történelem. A két művész ironikusan, könnyed módon nyúl a témához, ha nem félnénk a szótól a képzőművészetben, mondhatnánk, humorosan. De hogyan lehetséges fajsúlyos kérdésekről játékosan, közben mégis hitelesen beszélni? Leginkább egyéni sorsokon, családi történeteken keresztül, ahogy erre rögtön példát is ad Fábry Sándor.

A festő személyessé, családiassá teszi a szokatlan látványt. Páratlan párosítás
Fotó: Bach Máté

Helyenként ugyan zavarba ejtők a humorral tálalt családi életképek, de zavarba ejtők drMáriás képzettársításai is. Lugosi Béla megjelenik a Kárpátok felett című képe Caspar David Friedrich ködös jövőt kémlelő vándorát idézi, de míg a preromantikus német alkotó háttal ábrázolja hősét, az lám, most arcot kap, méghozzá Lugosi Béláét. A színművész Drakula gróf, a vámpír alakjának megformálása révén vált a klasszikus horrorfilmek sztárjává, és igen, Trianon valóban horror lett sokaknak. Békeszerződésnek abszurd, akár a Tisza István Jasper Johns műtermében című kép, amelyen a meggyilkolt magyar politikus feje céltábla közepén látható – Jasper Johns ugyanis a hatvanas években kétdimenziós tárgyakat, zászlókat, céltáblákat, betűket festett abszolút objektivitással és precizitással. Célja mindezzel az volt, hogy képe ne az ábrázolt tárgy reprodukciója, hanem maga a tárgy legyen. Ennek a szándéknak drMáriás is eleget tesz maradéktalanul, amikor a cirádás, aranyozott képkeret szélére gondosan kikészít egy vérvörös dartsnyilat a publikumnak. Szemlélete igazán eredeti, holott – ha csak a képeket nézzük – sok részlet visszaköszön Delacroix, Manet, Magritte műhelyéből.

De páratlan a párosítása: Károlyi Mihály katonával sakkozik Jean Metzinger műtermében, Lukács György Malevics stílusában mozgósít, a Csehszlovákiában meghurcolt Esterházy János pedig földije, az avantgárd Kassák Lajos képén vendégeskedik. A vad képzettársítások netovábbja, amikor Marilyn Monroe elolvasva az ­Álmoskönyvet beleszeret Krúdy Gyulába Matisse műtermében. A befogadó csak kapkodja a fejét, bár egy látogató, Mohácsy Gabriella szerint, miközben szeme a hasonlóságokat kutatja, a lelke megnyugszik: az európai kultúra egyetemes.

A képanyag befogadásához azért nem árt némi műveltség, de drMáriás szívesen kalauzolja közönségét: kis táblákon feltárja az összefüggéseket, és családi fotókkal rögtön személyessé, mondhatni, családiassá is teszi a szokatlan látványt. Ilyen lenne az ország: egy nagy család? Ahogy néha csak hümmögünk a rokoni találkozókon, vagy utólag kínunkban nevetünk, a tárlat be- és elfogadásához is sokat segíthet a humorérzék.

Elhaladva Weiler Péter képei előtt, még látjuk, amint Kádár meggyón a halálos ágyán, a kapualjban elmélázunk a márványpadló „Üdvözlégy” felirata fölött, és kilépünk az éjszakába. Vörösmarty utca 38. A boltozatos kapuról faun tekint le ránk, elűzi a rossz szellemet. A neoreneszánsz bérház ablakán csak úgy dől kifelé a Tudósok együttes progresszív zenéje, az oromzaton hámlik a vakolat. A repedések is árasztják magukból, hogy az életet nem lehet megúszni. De nem is érdemes! Pirosítónak ott vannak a színes lámpák, hogy hangulatossá, kicsit giccsessé tegyék a patinás teret. A rétegek meg csak rakódnak, követik egymást sorban, mint családban a nemzedékek.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.