Lebutított lakások

Realitysorozatok garmadája mutat be házfelújítás-ra szoruló családokat, akik húszpercnyi nehézséget leküzdve a vége főcím előtt hüledezve lépnek be új lakásukba. E műsorokon felnőtt egy generáció, amely vagy maga ragad kalapácsot, vagy nem szégyell profi segítséget kérni. A renoválóipar itthon is megvetette a lábát.

A csináld magad! mozgalom annak való, aki sokat és kitartóan barkácsol Fotó: Havran Zoltán

Majdnem pontosan kilenc évvel ezelőtt romantikázni vágyó párok és lánybulit tartó barátnők ültek be Amy Adams legújabb vígjátékára. A Szökőhév felhőtlen szórakozásából pedig egy tanulságot vontak le: ismét tanultak egy csak Amerikában létező, agyament foglalkozást. Adams karaktere ugyanis home stager volt, olyan profi lakberendezőé, aki eladandó lakásokat rendez be, majd a szerződés aláírása után elviszi az összes holmit, hogy az igazi munka a vevőre várjon. A szakma anno számos „ezt is csak az amerikai filmekből tanulhatod meg” listán szerepelt, ám azóta megváltozott a helyzet. Mind a home staging, mind a lakásvásárlás utáni lakberendezési kedv egyre növekszik.

Jól irányított fények

– Az emberekben mindig is megvolt a vágy a lakberendezésre, de az építőipar fellendülésével sokszorozódott meg ez az igény

– magyarázza Soós Krisztina lakberendező, hogy miért fordulnak egyre többen profi szakemberhez, illetve miért vannak tele a barkácsáruházak és az egyéb beszerzési pontok.

Éppen ilyen helyre tartok: egy home staging kiárusításra Bel-Budán. A hasonló vásárok alkalmával a lelkes amatőr lakberendezők igazi kincseket találhatnak – a mellettem válogató Anna szerint – töredékáron. A kiárusításokon a munka során felgyülemlett kiegészítőktől, szerencsés esetben bútoroktól válik meg a stager, a vásárló pedig időt s pénzt spórol, mivel nem kell a különleges daraboknak utánajárnia, és főként teljes árat fizetnie a párnákért, fali órákért, dohányzóasztalokért.

Anna sajnálja is, hogy most nem érvényesül teljesen a papírforma, mivel 2500 forintért vihet haza díszpárnákat, 2000-ért fali képeket és 65 ezerért ebédlőszékeket. „Ennyiért a boltban is megkapom, újonnan” – dohog kicsit, de végül elégedetten távozik két cicás díszpárnával.

Hiába udvari és sötét a lakás, odabenn jól irányított fények emelik ki a fehér falakat, az erezetes ajtókat és a szinte világító konyhabútort. Hívogatnak a kényelmes, pasztellszínű plüssfotelek, az otthonosság és tágasság érzését pedig csak fokozzák a geometrikus tükrök.

A csináld magad! mozgalom annak való, aki sokat és kitartóan barkácsol
Fotó: Havran Zoltán

– Ez a home staging lényege – mutat körbe főhadiszállásán Somogyi Patrícia szakértő –, hogy olyan világos és lakályos tereket mutassunk be minden lakás esetében, amelyben bárki otthon tudja magát érezni. Mi nem az eladók, hanem a vevők fejével gondolkozunk. Eladáskor nem az adott tulajdonos lakását kell bemutatni, hiszen az ő igényeire szabott tér valószínűleg senki másnak nem fog tetszeni, mivel mindenkinek mások a szokásai. Semleges színekkel és formákkal kell berendezni a tereket, hogy aztán a vevő a maga képére tudja azokat formálni.

Patrícia minderre nyolc évvel ezelőtt jött rá, amikor a legnagyobb válság közepén akarta eladni lakását. Az interneten olvasott a home stagingről. Barb Schwartz ingatlanértékesítő a hetvenes években jött rá, hogy a díszletként berendezett lakások jobban futnak a rendes vagy üres ingatlanoknál. Ez alapján Patrícia bézs színekkel újrafestette a lakást, elvégzett néhány átalakítást, profi fotóst hívott, és a hirdetés megjelenése után 48 órával már válogathatott az ajánlatok közül. Végül az összes költség után tízmillióval többért sikerült eladnia lakását.

Az első benyomás

Az ingatlanban rejlő lehetőségek megmutatásához alapvető a semleges színskála, a tisztaság és rend, a családi képek és emléktárgyak eltüntetése (a lakás személytelenítése), illetve a mindenki által elérhető dekorációk felhasználása. Az így felvázolt lehetőségek annyira megfogják a vevők fantáziáját, hogy milliókban mérhető a lakások piaci értékének különbsége. A statisztikák szerint a vásárló a belépés utáni első tíz másodpercben meghozza döntését, ezért nagyon fontos az első benyomás. Magyarországon egy stagingelt lakás átlagosan 37 nap alatt adható el, míg egy eladásra fel nem készített 212 nap alatt (ami több mint 95 százalékos eltérés).

Jenőfi Réka home staging szakértő szerint az eladni kívánt ingatlan egy-öt százalékát költik a magyarok ilyen célra. Ez az olcsóbb, tízmilliós nagyságrendű lakásoknál 100-200 ezer forint, míg a 20-30 milliós ingatlanoknál körülbelül félmillió forint. Ebből az összegből festésre, tapétázásra, néhány új bútorra, dekorációkra és profi fényképekre, termékfotókra telik.

– A vevők több mint hetven százaléka jó vagy nagyon jó állapotú lakást vásárol. Nem szeretnének dolgozni, kifestetni, csöveket szerelni. A home stagingelt lakásokban mindent készen kapnak, és ez száz emberből 96-nak megfelel. Csak a maradék négy látja a terekben a lehetőséget, míg a többieknek elképzelésük sincs. Ezért a megvásárolt lakásokban a vevők túlnyomó többsége ugyanoda teszi a kanapét, az ágyat, ugyanúgy rendezi be a konyhát és a fürdőszobát, mint az eladó, még akkor is, ha nem volt eladásra felkészítve a lakás, és így a kanapén például minden leüléskor átesik a család – mutatja Patrícia az átrendezett lakások képeit.

„Olyan izgalmas”

Számos lakberendezési szakértő egyetért abban, hogy a magyaroknak sokszor van szükségük professzionális segítségre a vásárlás után. Ekkor lehetőség nyílik arra, hogy az arctalan tömegek számára készült termék személyes térré változzon, mivel a lakberendező mindig a megbízó fejével gondolkozik. „Nagy szükség van a munkánkra” – jelenti ki egyikük, aki szerint a magyarok ízlése hagy kívánnivalót maga után. Soós Krisztina inkább az ergonómiai problémákra hívja fel a figyelmet, a csináld magad! kreációk sokszor nem felelnek meg a használhatóság követelményeinek.

– A konyhában a munkafolyamatok sorrendjével rendszeresen probléma van, a munkalap magassága sem megfelelő, pedig az ember könyökének a földtől mért távolságából könnyen kiszámítható lehetne az optimális magasság – magyarázza a szakértő.

A probléma, hogy a home staging keltette kész érzés nyomán az emberek már nem akarnak hozzányúlni új otthonukhoz, inkább beleszoknak a mainstream megoldásokba. Krisztina szerint például nem azért élünk túlnyomóan fehér és bézs környezetben, mert a magyarok az angolszász country, a provanszál vagy a skandináv stílust követik, hanem mert a fehér „biztonságos, azzal nem lehet mellélőni”. Tehát amikor meghívjuk barátainkat, nekik is tetszeni fog a látvány, hiszen valami hasonlóval találkoztak saját lakásvásárlásuk kapcsán.

– Ezek mind lebutított lakások – kommentálja Anna a kiárusításon látható fényképeket. – Nekem is van kiadandó lakásom, és sokat olvasom a külföldi szaksajtót, aminek mind egy konklúziója van: butítsd le annyira az ingatlanodat, hogy mindenkinek jó legyen!

Ez a trend külföldöm mára oda jutott, hogy a stagerek sokszor ideiglenes bútorokkal rendezik be a lakásokat. A műanyagból és habszivacsból készült kirakatbútorokat azonban nem használatra tervezték, így például előfordult, hogy a vevő alatt összerogyott a kanapé.

Hangulatjavító kelléktár egységáron

Az egyik amerikai lakberendező-műsor például büszkén mutatta be, hogy a hálószobának szánt helyiségben ugyan nem fér el egy rendes ágy, de a stagerek kartondobozokból és ágytakarókból egy ágyra megtévesztésig hasonlító darabot állítottak elő, a vevő meg csak a szerződés aláírása után jött rá a turpisságra. Magyarországon a hasonló trükkök nem terjedtek el. Valódi bútorok mutatják a funkciókat, többek között mivel 50 millió forintos lakásérték alatt tökéletesek a megszokott bútorvásárlási célpontok (IKEA, Kika, Butlers stb.). Itt formatervezett bútorokat vehet az ember, amelyekkel szinte tényleg bútortologatássá változik a lakás berendezése.

– Érdekes megfigyelni, hogy Magyarországon más az emberek hozzáállása az IKEA-hoz, mint Nyugat-Európában. Míg külföldön belépő szintű bútornak számít, ami megfelel az egyetemi évek alatt, nálunk sokkal hosszabban használja a lakosság – mondja Soós Krisztina. – Ennek oka lehet egyrészt, hogy a cég a nyugatinál magasabbra pozicionálta magát, másrészt hogy a magyarok történelmi örökségében benne van a hiánygazdálkodás, így sokan nem tudnak mit kezdeni az óriási választékkal, inkább a biztos, mindenki által használt, lapraszerelt bútorokat választják.

– Soha nem vásárolnék az IKEA-ban – jelenti ki a blogger Mariann, aki a home staging kiállítások és a bolhapiacok rendszeres vásárlója. Ő a csináld magad! mozgalom lelkes követője, lakberendezési blogja is saját projektjei köré épül. Elmondja, hogy semmi kézügyessége nem volt néhány évvel ezelőttig, majd a tévében látott felújítóműsorok nyomán belevágott lakásának renoválásába, és lassan beletanult a szakmába.

Szakértők egyetértenek, hogy a csináld magad! lakásfelújítás és lakberendezés a tévében futó műsoroknak, illetve a Pinteresten elérhető milliónyi szobabelsőképnek köszönhető. Az amerikai lakberendezési tévé után HGTV-hatásnak keresztelt jelenség szenvedő alanyai Annához hasonlóan legtöbbször minden előképzettség nélkül vágnak bele a lakberendezésbe, mert az „olyan izgalmas”, majd döbbenten veszik észre, hogy a divatos olasz kanapé méregzöldjétől migrént kapnak, a fehér konyhától pedig hóvakságot.

A makacsabbak ilyenkor elkezdik megtanulni a szakmát, beleásva magukat olyan szavak jelentésébe, mint kontraprofilos nyílászárók (speciális ajtókészítési forma) vagy 170 fokos kivetőpánt (a konyhaszekrények széles szögben való nyitását segítő vasalat), és többé-kevésbé újrakezdik a berendezést. A kényelmesebbek viszont lakberendezőhöz fordulnak, akik körülbelül az ingatlan fél, egy százalékáért személyre szabják azt. Aki csak rövid tanácsokat szeretne, az egy-két órás konzultációért is fizethet 25-60 ezer forint értékben, hogy hazatérve rájöjjön, a csináld magad! mozgalom annak való, aki sokat és kitartóan barkácsol. Az idejüket fontosabbnak tartók inkább fizetnek a kulcsrakész állapotért.