Muhtárok versenyben

Fontos városokban, valamint az elnöki rendszer első igazán fontos próbáján szerepelt rosszul a török hatalom a legutóbbi önkormányzati választáson. A világszerte nagy figyelemmel kísért voksolást most kicsit más „szögből”, a semleges, de hivatalos megfigyelő nézőpontjából járjuk körül.

Szavazás után Diyarbakır lerombolt városrészénél, amely a kurdok és a biztonsági erők összecsapásának esett áldozatul Fotó: Sertac Kayar Forrás: Reuters

Ritkán fordul a világ akkora figyelemmel egy önkormányzati választás felé, mint amilyen érdeklődés a március 31-i törökországit övezte. Az amerikai, illetve valamelyik európai nagyhatalom parlamenti vagy elnökválasztása iránti feszült várakozás természetesen más kategória, az ottani voksolások kimenetele többnyire világpolitikai következményekkel is jár. A törökországi helyi választások nemzetközi tétjét az adta, milyen támogatottságot élvez a Recep Tayyip Erdoğan által tavaly bevezetett elnöki rendszer.

„Bármilyen” terrorizmus

A voksolás egyetlen külföldi megfigyelői küldöttségét az Európa Tanács (ET) önkormányzati kongresszusa küldte Törökországba, tagjai – különböző országokban megválasztott önkormányzati tisztségviselők – meghívásra szoktak különböző országok önkormányzati választásain részt venni. Ilyenkor természetesen jelentés is készül a tapasztaltakról, amelyek alapján ajánlásokat is megfogalmaznak az ET megfigyelői.

Hogy a választások szervezői miért szoktak meghívókat küldözgetni saját belső ügyeik megfigyelésére? Vagy azért, mert szeretnék, ha felkapná a világhír, mennyire rendben mennek a dolgok náluk, vagy azért, mert egy megfigyelői csapat jelenléte további legitimációt kölcsönöz a választás eredményeinek.

A legtöbb esetben a megfigyelői csapatok tagjai nemcsak a választásokra esnek be, hanem napokkal előtte a helyszínre érkezve igyekeznek minél alaposabban megismerni az adott országban zajló folyamatokat. Az Európa Tanács gárdája előzetes látogatáson is járt Törökországban, március 14–15-én ismerkedtek a körülményekkel, a kampány elemeivel, az esetleges szabálytalanságokkal. A látogatás indokoltságához nem férhet kétség, hiszen Törökország hatalmas ország, ahol több mint 56 millió szavazót vártak a körzetekbe, akik megválasztani voltak hivatottak 1399 önkormányzat polgármesterét, valamint több mint 20 ezer önkormányzati képviselőt.

– Az Európa Tanács Önkormányzati Kongresszusában már régebben téma volt a török önkormányzati helyzet, tekintve, hogy több mint száz, zömükben a kurd térségben lévő településeket vezető, a HDP színeiben megválasztott polgármester ül börtönben – mondja Grüman Róbert, a romániai háromszéki megyei önkormányzat alelnöke, a küldöttség egyik tagja.

Az Európa Tanács már 2016-ban nekifutott annak, hogy némi világosságot gyújtson a polgármesterek ügyében, a Törökországban járó tényfeltáró küldöttség tagjainak azonban csak a központi hatalom képviselőivel volt lehetőségük beszélni, a fogva tartott elöljárókhoz képtelenek voltak bejutni. Többségük esetében a terrorizmussal való kapcsolatok vádját hozták fel, márpedig az államelnöki berendezkedésű Törökországban törvényes lehetőség van arra, ha valaki esetében felmerül, hogy „bármilyen” formában segíti a terrorizmust, a vizsgálat idejére kormánymegbízott vegye át helyette a település irányítását. A megbízott polgármesterek pedig tették a dolgukat, közterek kaptak új nevet egyik napról a másikra, tisztogatási hullámok indultak el.

Március végén azonban a választási részvétel 80 százalék körül mozgott – miközben az ellenzéki pártok arra panaszkodtak, hogy gyakorlatilag semmilyen lehetőségük nem volt megszólalni a központi médiában, bemutatni a terveiket, a választási programjukat. Elsősorban azért, mert a kormánypárt vezetői – élükön Erdoğan elnökkel – aktívan részt vettek a kampányban, márpedig ahol az első ember megjelent, ott másra már nem nagyon jutott a kamera figyelméből. És mivel a kampány finisében Erdoğan napi két-három, egyenként több tízezer embert megmozgató rendezvényen is megjelent, gyakorlatilag monopolizálta a közmédia hírműsorait.

A civil szervezetek is a szólásszabadság erős korlátozottságára panaszkodtak. A megfigyelőkkel folytatott találkozókon a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja, a HDP elsősorban a bebörtönzött polgármesterek ügyére panaszkodott, ennek ellenére erős hittel készültek a helyi önkormányzatok többségének visszahódítására.

Szavazás után Diyarbakır lerombolt városrészénél, amely a kurdok és a biztonsági erők összecsapásának esett áldozatul
Fotó: Reuters

Voksoló katonák

– A hivatalosságok betű szerint betartják a törvényt. Mivel kérdezni gyakorlatilag bármiről lehetett, természetesen megkérdeztük, hogy vajon rendjén van-e, ha csak az államelnök szerepel a tévében, egy ellenzéki politikus pedig másodpercekre sem. Erre azt a választ kaptuk, hogy Erdoğan pártelnökként vett részt a kampányrendezvényeken, ebben a minőségében teljes joggal, szóval a dolog rendben van – ecseteli a helyzetet Grüman Róbert. A megfigyelői kérdésekre érkező válaszok panelek voltak: a kérdezett felolvasta a vonatkozó törvénycikkelyt, s ha valaki visszakérdezett, annak újra felolvasta. Akár többször is ugyanazt.

A háromszéki küldött másodmagával Diyar­bakırban töltötte be megfigyelői szerepét, minden bizonnyal elsősorban romániai kisebbségi politikusi identitására vezethető vissza, hogy a szíriai határ közelében fekvő 600 ezres kurd nagyvárosba kérte magát. Elmondása szerint maximális biztonsági intézkedések közepette zajlott a választás, mindenhol rendőrök, csendőrök állomásoztak, anélkül azonban, hogy bármivel befolyásolni akarták volna a választási folyamatot. Volt viszont olyan kurd település, ahová

– úgymond biztonsági okokból – kétezer fős katonai egységet vezényeltek, amelynek tagjai ideiglenes tartózkodási engedélyt és azzal szavazati jogot kaptak, részt is vettek a helyi voksoláson.

A viszonylagos nyugalmat az is magyarázza, hogy a helyi elemzők szerint a hatalom is számolt azzal, hogy a kurd vidékeken minden valószínűség szerint a HDP visszaszerzi a fontos pozíciókat, illetve a többséget, hiszen az etnikai szavazás papírforma volt. A HDP amúgy csak ott indult saját jelölttel, ahol egyértelmű esélye nyílt a győzelemre, máshol az ellenzék jelöltjét támogatta.

Alkoholmentes ünnep

– Érdekes tapasztalás volt, hogy a metropoliszövezet polgármestere és a helyi elöljárók, illetve képviselők megválasztása mellett a körzeti képviselők, a muhtárok megválasztása tűnt az emberek számára a legfontosabbnak – mutat rá a háromszéki RMDSZ-politikus. – Úgy tűnt, a muhtárverseny elsősorban az erős családok közötti helyi rangsort volt hivatott kijelölni.

Alkoholmentes utcai ünnepléssel zárta a napot a városát visszaszerző diyarbakıri kurd közösség. Az senkiben nem fordult meg dilemmaként, hogy egyáltalán megéri-e polgármesternek lenni, ha bármikor bekasztlizhatják az embert. Némi öniróniával azt mondják magukról, hogy a mártírkép kifejezetten jól áll nekik, mondhatni, bárki életrajzában jól fest, ha börtönt szenvedett a közösségéért.

A választást követő hétfőn szélsőségesen nagy érdeklődés övezte a megfigyelői küldöttség ankarai sajtótájékoztatóját, amelyen a csapat brit vezetője nevén nevezte a tapasztalt rendellenességeket, úgymint a sajtócenzúrát, a civil szervezetek és az ellenzék korlátozott megnyilvánulási lehetőségeit, a meglehetősen törékeny vádakon alapuló letartóztatásokat. No meg újabb tiltakozó felhívást fogalmazott meg az isztambuli választás teljes újraszámlálásának ügyében.

A világsajtó hangsúlyos fórumain megjelenő észrevételekre estére meg is érkezett a török külügyminisztérium válasza: a tisztelt küldötteknek nem az volt a feladatuk, hogy minősítsék a török demokráciát.