Szökőkutakhoz hasonlóan működik a Jupiter egyik holdja

Felszín alatti vizét lövelli az űrbe a Jupiter holdja, az Európé – közölte új kutatása alapján a göttingeni Max Planck Naprendszerkutató Intézet (MPS).

2016. július 5. A NASA által közreadott grafikus ábra a NASA napenergiával meghajott Juno ûrszondáját a Jupiter fölött mutatja. A Juno öt évvel a felbocsátása után, 2016. július 4-én sikeresen ráállt a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter körüli pályájára. A Juno fõ feladata a Jupiter mágneses mezejének felmérése. (MTI/EPA/NASA) Fotó: -

Az amerikai űrügynökség (NASA) Galileo nevű űrszondája 20 éve repült el az Európé mellett, mialatt a Jupiter kísérője vizet lövellt az űrbe. A szonda 1995-től kezdve nyolc éven át vizsgálta a Jupiter rendszerét. Ezt követően a kutatók számítógépek segítségével reprodukálták a Galileo részecskedetektorának adatállományát. Ezek szerint szökőkutak tevékenységét figyelhette meg a szonda.

Fagyott vízből álló kérgével és föld alatti óceánjával az Európé olyan körülményeket biztosít, melyek az egyszerű élet meglétét segítik elő az MPS szerint. Az űrbe lövellő szökőkutak lehetőséget biztosítanak a jövőbeli Jupiter-missziók számára, hogy közvetlenül megvizsgálhassák a bolygó negyedik legnagyobb holdjának vizét.

Az Európé belső magja vasból áll, vékony atmoszférája oxigénben gazdag, így inkább hasonlít bolygóra, mint primitív holdra. További különlegessége, hogy föld alatti, folyékony óceánnal rendelkezik, mely egy mintegy 18 kilométer vastag, fagyott vízből álló réteg alatt rejlik.

Az európai űrügynökség (ESA) és az MPS vezetésével végzett legújabb mérések alapján egyre több az arra utaló jel, hogy az Európé ezt a vizet időnként vízkitörések révén az űrbe lövelli. Ilyen jelenséget már megfigyeltek a Neptunusz Triton nevű és a Plútó Charon nevű holdjánál.