A kezdeményezést 1992-ben az egyik legrégebbi amerikai állatjogi társaság, az International Society for Animal Rights (ISAR, Nemzetközi Állatjogi Társaság) nevű szervezet indította útjára. Ezen a napon emlékezünk meg azokról a „háziállatokról”, amelyek gazdi nélkül, ám mégis a közvetlen környezetünkben élik mindennapjaikat.
A cél a figyelemfelkeltés
Az 1959 óta működő szervezet elsődleges célja a gazdátlan kutyák és macskák szenvedésének, és befogásos leölésének a felszámolása.
Az eseménnyel szeretnék felhívni a figyelmet a kutyák és macskák túlnépesedésére, amely nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezek az állatok hajléktalanná válnak szerte a világon.
A szülő szerepe
Ez a nap kiváló lehetőség arra, hogy törődést és együttérzést mutathassunk és taníthassunk a gyermekeinknek. Elvihetjük őket egy menhelyre vagy egy rendezvényre, amit a helyi állatvédők szerveznek. Elmagyarázhatjuk nekik, mit jelent, amit Antoine de Saint-Exupéry hallhatatlan művében a Róka tanított a Kis Hercegnek.
„Az emberek elfelejtették ezt az igazságot – mondta a róka. – Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.”
Nem tegnap kezdődött
Ezek az állatok évezredek óta szolgálnak bennünket és a háziasításukkal, azzal, hogy a társunkká fogadtuk őket nem valamiféle kegyet gyakoroltunk. Felelőséggel tartozunk értük és kötelezettségeink vannak velük kapcsolatban. Amennyiben gyermekeink a megoldásra törekednek, amikor meglátják egy kóbor kutya elgyötört, mégis reménykedő tekintetét és megtapasztalják azt a végtelen hálát, amit a legkisebb törődéssel is kiválthatnak, már biztosak lehetünk abban, hogy jó munkát végeztünk.
