Olykor elég egyetlen szikra

A száraz időszak beköszöntével menetrendszerűen ismét lángra kapott Kalifornia. Az épületeket, erdőket nem kímélő tűzvészek egyre nagyobb pusztítással járnak, amiben a jól dolgozó tűzoltóknak is nagy a felelősségük.

2020. 08. 27. 10:23

Lake megye, 2020. augusztus 24. Erdőtűz lángjainak megfékezésén dolgoznak tűzoltók a kaliforniai Lake megye egyik országútjának mentén 2020. augusztus 23-án. Kaliforniában 585 helyen pusztítanak bozóttüzek, eddig csaknem 400 ezer hektár égett le, hat ember életét vesztette, legalább negyvenhárom megsérült, több mint százezer pedig otthonának elhagyására kényszerült. MTI/AP/Noah Berger Fotó: Noah Berger

Több mint 160 ezer hektárnyi terület égett és ég Észak- és Közép-Kaliforniában. A tüzek nagy részét – közel 11 ezret – villámcsapás okozta, de az emberek is kivették a részüket a katasztrófa előidézésből. Santa Cruz megyében például 48 ezer embert kellett kitelepíteni, beleértve a Santa Cruz-i Egyetem campusát is. Az evakuáltaknak mérlegelniük kellett egy olyan szempontot, amire korábban nem kellett figyelni: a koronavírus-járvány egyik gócpontja éppen ez az állam. De mi okozza a Kaliforniát folyamatosan sújtó katasztrofális tűzvészeket? A The New York Times négy okra vezette vissza a jelenséget.

– A tűz bizonyos értelemben nagyon egyszerű dolog – mondta Park Williams, a Columbia Egyetem bioklimatológusa. – Amíg van nagy mennyiségű száraz anyag, és kipattanhat egy szikra, bármikor fellobbanhat a láng.

Kaliforniában bőséggel akad éghető anyag és szikra. Ebben az államban, akárcsak a nyugati országrész nagy részén, a nedvesség nagyobb része ősszel és télen érkezik. A vegetáció ezután a nyári hónapokban lassan kiszárad – a növényzetet pedig a legapróbb szikra is lángra lobbantja. Bár a kaliforniai éghajlat mindig is kedvezett a tűzvészek kialakulásának, a klímaváltozás és a nagyobb, gyakoribb tüzek közötti kapcsolat egyértelmű. Park Williams szerint Kalifornia átlaghőmérsékletének emelkedése körülbelül egy-másfél Celsius-fokkal meghaladja a globális emelkedést, emiatt még jobban kiszárad a növényzet. A kaliforniai tűzoltóság 1932 óta rögzíti a tűzeseteket: a tíz legnagyobb léptékű esemény 2000 után történt.

Az éghető anyag jelenlétén túl szikrára is szükség van. – Időnként a természet a kiváltó tényező (villámcsapás), de a rengeteg dél-kaliforniai tűz közül sokat emberek okoztak – mondta a lapnak Nina S. Oakley, a University of California (San Diego) kutatója. A 2018-as év egyik nagy tüze azzal kezdődött, hogy kidurrant egy teherautó gumiabroncsa, a felni szikrát hányva karcolta fel az aszfaltot. A hosszú száraz évszakban elég egy-két szikra, és ha szél is fúj, erdők lobbannak lángra. A rosszul megválasztott lakóhely ugyancsak tüzek forrása. Sokan a városokhoz közeli erdőkbe költöznek, ezeken a helyeken azonban számos olyan esemény történhet, ami a betonrengetegben nem jár tűzzel, a fákkal körülvett otthonok közelében ellenben pusztító lehet.

– A múlt században az Egyesült Államok nyugati részén meglehetősen jó hatékonysággal harcoltunk a tüzek ellen – állítja Park Williams. Minden egyes sikeresen megvívott harc azt jelentette, hogy a növényzet nem kapott lángra. Így az elmúlt száz évben számos területen nagy mennyiségű elhalt, korhadó, száraz, éghető anyag maradt vissza. Az ilyen helyeken fellobbanó lángot jóval nehezebb eloltani, mintha a tűzoltók korábban hagyták volna leégni a területet. Azaz: paradox módon a tűzoltók a sikeres munkájukkal a saját feladatukat nehezítik meg. (Az elmúlt években az Egyesült Államok erdészeti szolgálata „ellenőrzött” égésekkel igyekezett megelőzni a nagyobb bajt.)

Fengpeng Sun, a Missouri-Kansas City Egyetem földtudományi tanszékének adjunktusa szerint Kalifornia kétszer ég. Az egyik szakasz júniustól szeptemberig tart, ilyenkor a magasabban fekvő erdők hamvadnak el. A második szezon októbertől áprilisig tart, ezt a Santa Ana nevű szél gerjeszti. Ezek a tüzek háromszor gyorsabban terjednek, közelebb kerülnek a városok belső területeihez. Az elmúlt évtizedek veszteségeinek nyolcvan százalékáért ezek felelősek.