Őssejtekkel támasztanák fel a kihalt malajziai orrszarvút

A világ orrszarvúi közül a legkisebbet, a szumátrai fajt 2015-ben nyilvánították vadon kihaltnak.

Új, kísérleti őssejt-technológiában reménykednek a tudósok, hogy visszahozzák a szumátrai orrszarvúk malajziai változatát, amelynek utolsó egyede tavaly novemberben múlt ki. Éveken át próbálkoztak, hogy az Iman nevű nősténynek utóda szülessen, de hiába, csak petesejtek, bőr- és más szövetminták maradtak utána. A tudósok most Iman és másik két kimúlt orrszarvú sejtjeit felhasználva dolgoznak.

– Nagyon bizakodó vagyok, ha minden működik és mindenki támogat bennünket, nem lehetetlen – mondta a Reutersnak Muhammad Lokman Md Isa, a malajziai Iszlám Egyetem molekuláris biológusa.

A világ orrszarvúi közül a legkisebbet, a szumátrai fajt 2015-ben nyilvánították vadon kihaltnak Malajziában. Valaha Ázsia-szerte élt, de a vadászat és az erdőirtás nyolcvanra csökkentette az egyedszámot, a megmaradt állatok Indonéziában élnek.

Iman 25 évesen pusztult el egy borneói rezervátumban méhdaganat okozta súlyos vérveszteség miatt. Hat hónappal korábban múlt ki az utolsó malajziai hím, Tam. Hiába próbálkoztak a kutatók, nem sikerült őket szaporodásra bírni.

– A hím életkora egy 70 éves emberének felelt meg, nem várhattuk, hogy elég jó legyen a spermája. Nyilvánvaló volt, hogy a siker esélyét azzal fokozhatjuk, ha indonéziai orrszarvúk spermáját és petesejtjeit használjuk, de Indonézia nem támogatta ezt – magyarázta John Payne, a Borneói Orrszarvúvédő Szövetség (Borneo Rhino Alliance, BORA) tagja, aki évtizedeken át küzdött a malajziai rinocéroszok megmentéséért.

A tudósok azt tervezik, hogy a halott orrszarvúk sejtjeit felhasználva petesejteket és spermiumokat hoznak létre, belőlük embriókat, amelyeket élő, közeli rokonfajok – például lovak – testébe ültetnek.

A terv hasonlít ahhoz, amit a már csak két egyedet számláló afrikai északi szélesszájú orrszarvú megmentésére dolgoztak ki. A kutatók 2018-ban sikerről számoltak be, amikor embrióőssejteket sikerült létrehozniuk.

Az eljárás azonban távol van még attól, hogy új állat születhessen belőle – vélték a kutatás vezetői, Thomas Hildebrandt és Cesare Galli.

– Még ha sikerrel is járnának, az állatok genetikai változatosságának hiánya nagy veszélyt jelentene a fennmaradásukra hosszú távon – tette hozzá Galli.

A kihalás kihalást szül – Egyre több a veszélyeztetett állatfaj

A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát: több száz faj már kihalt, és jóval több áll a kihalás szélén – állapította meg a Stanford Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a legújabb tanulmányában.