Sokat zsugorodott idén az északi-sarki tengeri jég kiterjedése

A műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta másodszor zsugorodott négymillió négyzetkilométernél kisebbre idén nyáron az északi-sarki tengeri jég kiterjedése.

Nioghalvfjerdsfjorden, 2020. szeptember 14. Az Európai Ûrügynökség (ESA) által közreadott mûholdfelvétel egy gleccserrészrõl, amely a nagyjából 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevû selfjégrõl, az Északi-sark legnagyobb selfjegérõl vált le a dán és grönlandi nemzeti földtani intézet 2020. szeptember 14-i bejelentése szerint. A Nioghalvfjerdsfjorden az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. MTI/AP/Európai Úrügynökség Fotó: -

A bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) csütörtöki közlése szerint szeptember közepén 3,8 millió négyzetkilométernyi volt a tengeri jég területe.

A legkisebb tengerijég-kiterjedést a térségben 2012-ben mérték, akkor 3,27 millió négyzetkilométernyi volt.

A német intézet szerint több oka van a nagymértékű zsugorodásnak: idén különösen magas volt a levegő és a víz hőmérséklete az északi féltekén, még a sarkvidéki térségekben is.

A kutatók emlékeztettek arra, hogy májusban és júniusban szokatlan, kiterjedt meleglevegő-cella ült rá a Szibéria északi-sarki partvidékére, ahol a hőmérséklet hat Celsius-fokkal volt melegebb a hosszú távú átlagos középhőmérsékletnél. A tengervíz is jóval melegebb volt az Északi-sark környékén.

További tényező volt a szelek és a hullámzás viszonya Oroszország északi partvidékén az elmúlt télen, ami miatt feltűnően kevés új jégmező keletkezett, amelyek aztán tavasszal gyorsan szétszakadtak. Ezért a tengeri jég nagymértékű nyári zsugorodása már meg sem lepte a kutatókat – hangsúlyozta az AWI.

Az intézet kutatói minden évben elkészítik műholdfelvételek alapján az északi-sarki tengeri jég nyári kiterjedésének a becslését. Szeptembertől a térségben csökkenni kezd a hőmérséklet, az Északi-sarkon ismét nulla Celsius-fok alá süllyed, és a tengeri jég ismét hízni kezd.