A halláskárosodás egyre gyakoribb, mégis alig járunk szűrésre

A halláskárosodás a népesség 6,1%-át érinti, becsléseik szerint ez az arány 2050-re megduplázódhat.

Forrás: Pexels

A válaszadók többsége egyetért abban, hogy a halláskárosodás kedvezőtlenül hat az ember szellemi állapotára, azonban csak a megkérdezettek 10 százaléka jár évente megelőző hallásvizsgálatra – derül ki a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából, amelyet a cég a hallássérültek világnapja alkalmából, a Fül-orr-gégeközpont megbízásából készített.

A fiatalok körében is egyre gyakoribb a hallásromlás

A WHO 2018-as felmérése alapján a halláskárosodás a népesség 6,1%-át érinti, becsléseik szerint ez az arány 2050-re megduplázódhat. A korral járó, időskori hallásromlás mellett a fejlődő országokban főként az orvosi ellátás hiánya, az iparilag fejlett országokban pedig a környezeti zajártalom miatt a fiatalabb korosztály körében is gyakoribb a halláscsökkenés.

A munkahelyi zajártalmak mellett ebben döntő szerepet játszik a fül- és fejhallgatók elterjedése.

Ha 85dB-nél hangosabban szól a zene, akár napi fél óra is elég ahhoz, hogy idővel romoljon a hallásunk.

Fotó: Pexels

Az időskori halláskárosodás

Az életkorral együtt növekszik a halláskárosodással küzdők aránya. Az 500 fős országos reprezentatív mintán, 2020. augusztus 19-27 között készült online kérdőíves adatfelvétel alapján, a válaszadók közt a hallássérülésben személyesen érintettek aránya 14 százalék. A 18 év felettiek között 3%, a 35 év felettieknél 6%, az 50 év felettieknél 15%, a 65 felettieknél pedig 36%.

ÉVEKIG IS HÚZÓDHAT A DIAGNÓZIS

Akár sok év is eltelhet anélkül, hogy a halláskárosodott tudatában lenne állapotának. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtag egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti, vagy félreérti, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá.

Fotó: Pexels

HALLÁS-SZŰRŐVIZSGÁLAT

Már az enyhe halláscsökkenés is kimutatható szűrővizsgálattal. A Fül-orr-gégeközpont megbízásából készült kutatásban mindössze a megkérdezettek 10 százaléka állította, hogy évente rendszeresen részt vesz megelőző hallásvizsgálaton. A halláskárosodásban nem érintettek többsége azonban nyitott lenne egy rendszeres hallásvizsgálatra. Éves rendszerességgel 50 százalék, további 23 százalék csak ennél ritkábban.

Kezelés nélkül fokozódik a hallásromlás

Halláscsökkenés esetén általában előbb romlik a háttérzajban a beszédértés, majd bizonyos hangszínű emberek beszéde válik kevésbé érthetővé. A páciens hallja, hogy beszélnek, csak nem érti jól. Idővel nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Nagyfokú halláscsökkenés esetén pedig már a családon belüli kommunikáció is rendkívül megerőltető.

Fotó: Pexels

Magány, depresszió és demencia

A Szinapszis Kft. felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége – a 35-49 éves korosztály 51%-a – tisztában van a halláskárosodás pszichoszociális hatásaival, tudja, hogy a halláskárosodásnak lehet hatása az ember szellemi állapotára. A fiatalabbak ismeretei azonban alaposabbak, mint az idősebbeké, ez az arány ugyanis mindössze 35% a 65 év felettiek körében. A témával kapcsolatos vizsgálatok egyetértenek abban, hogy a halláskárosodás rontja az életminőséget, gyakori következményei a magány és a társadalmi elszigeteltség.ez hosszú távon depresszióhoz vezethet, megnöveli a demencia kockázatát az érintettek körében.

A kedvezőtlen következmények miatt fontos lenne, hogy a halláscsökkenést időben felismerjék és kezeltessék. A megkérdezettek többsége, 61% tisztában van vele, hogy a hallókészülék nem rontja tovább a hallást, azonban 11% elképzelhetőnek tartja, a válaszadók 28%-ának pedig nincsenek ilyen irányú ismeretei. A halláskárosodással kapcsolatos hiteles információk terjesztése, a tévhitek eloszlatása ezért nagyon fontos.

Fotó: Pexels

Újra teljes élet hallókészülékkel

Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal, vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt. A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél, a természetes hallás érzetét keltik. Beállításukkal nem csak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség.