A felmérés fontos eleme volt, hogy a kutatók nem csupán korcsoportok között, de hosszú távon is megvizsgálták a személyiség időbeli változását. Ehhez négy évvel az első teszt után 37 vizsgált kutyának ismét felmérték a személyiségét.
A beszámoló szerint az eredmények megerősítették, hogy a kutyák személyiségének is van stabil komponense, ugyanis a kutyák egymáshoz képest mind az öt személyiségvonás esetében ugyanúgy helyezkedtek el, tehát például a legaktívabbak négy évvel később is a legaktívabbnak bizonyultak. Ám az egyedek mégsem egyforma mértékben változtak ez idő alatt. Az emberi kutatási eredményekhez hasonlóan az „érettebb” személyiségű kutyák, amelyek már az első tesztnél kevésbé aktívak, kevésbé kíváncsiak és jobb problémamegoldók voltak, kevesebbet változtak négy év alatt, mint társaik.
További érdekességként említik, hogy a kutatók több, időskori szellemi és/vagy érzékszervi leépülésben szenvedő kutyát is azonosítottak. Ezek a kutyák nem tudták megszerezni az elrejtett jutalomfalatokat és extrém aktívak voltak, szinte folyamatosan jöttek-mentek.
– Kutatásunkban részletesen leírjuk, hogyan változik általában a kutyák személyisége az egyes életszakaszokban, milyen irányú és mértékű változások járnak együtt tipikusan az öregedéssel. Az ettől való erős eltérés különböző mentális vagy fizikai betegségekre is utalhat
– emelte ki Kubinyi Enikő, az Európai Kutatási Tanács által támogatott ELTE Szenior családi kutyaprogram vezető kutatója.
– Korábbi vizsgálataink szerint a kutya jó állatmodell az emberi kognitív öregedés vizsgálatához. A mostani eredmények azt igazolják, hogy a személyiség időbeli változását is hasonló folyamatok szabályozzák az embereknél és a kutyáknál – mutatott rá a kutató.
Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy másképpen látják egymást a kutyák és az emberek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!