Csillagászok rögzítették egy csillag „spagettifikációját”

Egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy kutatócsoportnak.

Az illusztráció egy olyan csillagot (az előtérben) mutat, amely éppen spagettizálódik egy ún. „árapály-katasztrófa” során, mielőtt elnyeli egy szupernagy tömegű fekete lyuk. Fotó: M. KORNMESSER Forrás: ESO

Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki.

Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt.

Az illusztráció egy olyan csillagot (az előtérben) mutat, amely éppen spagettizálódik egy ún. „árapály-katasztrófa” során, mielőtt elnyeli egy szupernagy tömegű fekete lyuk.
Fotó: M. KORNMESSER / ESO

Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat közben az anyag belehullik a fekete lyukba, fényes energialobbanást idézve elő, melyet a csillagászok képesek észlelni.

A TDE események nagyon ritkák és nem könnyű a tanulmányozásuk, mivel általában por- és törmelékfelhő homályosítja el őket.

A Birminghami Egyetem által vezetett nemzetközi kutatócsoport azért volt képes ennek az eseménynek a példa nélküli részletességgel történő tanulmányozására, mert rövid idővel azt követően észlelték, hogy a csillagot szétszakította a fekete lyuk – olvasható az egyetem közleményében.

Az AT2019qiz nevű fénylobbanást az Európai Déli Obszervatóriumhoz tartozó VLT (Nagyon Nagy Teleszkóp – Very Large Telescope) és a NTT (Új Technológia Teleszkóp – New Technology Telescope), a Las Cumbres Observatory globális teleszkóphálózat és a Swift amerikai csillagászati műhold segítségével egy több mint hathónapos időszakban vizsgálták, amely idő alatt folyamatosan fényesedett, majd elhalványult.

A kutatás eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be.

A jelenség szinte azonnali és átfogó megfigyelése ultraibolya, optikai, röntgen- és rádiósugárzásban először tárta fel csillagból kiáramló anyag és az elnyelésekor kibocsátott fényes lobbanás közötti kapcsolatot.

„A megfigyelés kimutatta, hogy a csillag nagyjából a Naphoz hasonló tömegének a felét elveszítette a fekete lyuk miatt, amely több mint egymilliószor nagyobb tömegű” – idézte Matt Nichollt, a Birminghami Egyetem munkatársát, a tanulmány vezető szerzőjét az EurekAlert tudományos hírportál.

A kutatás segít jobban megérteni a szupernagy tömegű fekete lyukakat és azt, hogyan viselkedik az anyag a körülöttük lévő szélsőséges gravitációjú környezetben.

A témával kapcoslatban ITT olvashat még.