Megfejtették, hogyan alakul ki a legrettegettebb agydaganat

Génkifejeződési mintázata alapján a glioblasztóma olyan, mint egy gyulladt seb, amely sosem forr össze. Az analógia felismerése hozzásegíthet a ma szinte kezelhetetlen agydaganat gyógyításához – írja az Origó.

Forrás: origo.hu2021. 01. 06. 19:19
A kép illusztráció Forrás: Pexels
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vizsgálatok során a glioblasztóma-őssejtek olyan eddig ismeretlen alpopulációit azonosították, amelyek a daganatokon belül keverten helyezkednek el más daganat-őssejtekkel, de a gyulladás megkülönböztető molekuláris jegyeit viselik magukon.

Ebből arra következtettek, hogy a glioblasztómáknak legalábbis egy része akkor indul növekedésnek, amikor a sérült idegszövet önregenerációs folyamata, amely az elvesztett sejtek pótlására szolgál, mutációk miatt félresiklik. ezek a korai események feltehetőleg évekkel az első tünetek megjelenése előtt történnek

– tette hozzá Dirks.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Amikor egy mutáns sejt bekapcsolódik a regeneráció folyamatába, az elszenvedett génhibái miatt nem tud leállni az osztódással, ugyanis a normális fékek és ellensúlyok rendszere felborult benne.

A célunk, hogy olyan gyógyszert találjunk, amely elpusztítja a glioblasztóma-őssejteket – szögezte le Bader, akinek a doktorandusz-hallgatója, Owen Whitley végezte a számítógépes adatelemzést. – Ehhez azonban előbb ki kell ismernünk ezeknek a sejteknek a molekuláris természetét, mert csak így tudjuk őket hatékonyan megcélozni.„

Így zajlott a kutatás

A kutatócsoport 26 beteg daganatából gyűjtött glioblasztóma-őssejteket, és a laboratóriumban felszaporították őket annyira, hogy az elemzésekhez szükséges mennyiség rendelkezésre álljon ezekből a ritka sejtekből. Közel 70 ezer sejtet vetettek alá egysejt-RNS-szekvenálásnak, amely technika alkalmas arra, hogy minden egyes sejt egyedi génkifejeződési mintázatát – a gének be- vagy kikapcsolt állapotát – feltérképezze. Ezt az aprólékos és időigényes munkát Pugh laboratóriumának egyik doktorandusza, Laura Richards irányította.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Az adatok megerősítették azt a korábbi feltételezést, hogy ezek a daganatok extrém mértékű belső heterogenitást mutatnak, vagyis valamennyi daganat jelentős számú, molekuláris szinten jól elkülönülő őssejt leszármazottainak keveréke.

A daganat visszatérése a kezelés után azért olyan gyakori, mert a jelenlegi kezelések nem képesek e rendkívül sokféle sejtpopuláció mindegyikét kiirtani.

A teljes cikket ITT érheti el.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.