Az agyállomány sérülését követő gyógyulási folyamat agydaganat-keletkezésbe torkollhat, ha olyan mutáns sejtek vesznek részt az elvesztett szövet pótlásában, amelyek letérnek a normális sejtérés vágányáról – ismerték fel a Torontói Egyetem kutatói. A sérülést az ütéstől a fertőzésen át a stroke-ig a legkülönbözőbb behatások kiválthatják.
A felfedezés egy interdiszciplináris kutatócsoport munkáját dicséri, melynek tagjai a Torontói Egyetemen kívül a The Hospital for Sick Children (SickKids) gyermekkórházban, illetve a Princess Margaret Cancer Centre onkológiai központban dolgoznak, és a Stand Up To Cancer Canada Dream Team (kb.: Állj ki a rák ellen kanadai álomcsapat) kötelékében a glioblasztóma néven ismert, sajnálatosan gyakori agydaganattal foglalkoznak.
Adataink alapján azt valószínűsítjük, hogy ha az agy jól körülírható sejtjei egy bizonyos fajta mutációs mintázatot mutatnak, a sérülés olyan változásokat indíthat meg bennük, amely végül daganat keletkezéséhez vezet„ – mondta el Dr. Peter Dirks, a SickKids idegsebészeti osztályának, illetve fejlődés- és őssejtbiológiai programjának vezetője, továbbá a Dream Team irányítója. A Nature Cancer folyóiratban publikált kutatás vezetői között szerepelt még Gary Bader, a Torontói Egyetem orvosi karán működő Donnelly Sejt- és Biomolekuláris Kutatóközpont molekuláris genetika professzora, valamint Dr. Trevor Pugh, a Princess Margaret onkológiai központ szenior kutatója.
az eredmények nyomán új terápiás opciók születhetnek a glioblasztóma kezelésére.

Fotó: Pexels
A leggyakoribb agydaganat-típus kezelési lehetőségei jelenleg rendkívül korlátozottak, és a betegek átlagos túlélése a diagnózis felállításától számítva mindössze 15 hónap.
A glioblasztómára gondolhatunk úgy, mint egy sebre, amely sosem gyógyul be – magyarázza Dirks. – Izgalommal tölt el minket annak felderítése, mit mond el ez a megközelítés a daganat keletkezéséről és növekedéséről, és milyen új utakat nyit a kezelésben, ha a sérülésre és a gyulladásos válaszra összpontosítunk.”
Mutáns sejtek a felelősök
A kutatók a legmodernebb egysejt-RNS-szekvenálási és gépi tanulási technológiákat alkalmazták a glioblasztóma-őssejtek molekuláris feltérképezésére. Dirks csoportja korábban már bizonyította, hogy ezek az őssejtek felelősek a tumor keletkezéséért és a kezelés utáni kiújulásáért.