A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a kipufogógáz

A valaha regisztrált leghatalmasabb tüzek közül hat 2020-ban égett.

A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza Fotó: Eugene Garcia Forrás: MTI/EPA/Eugene Garcia

A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza. Egy új kutatás szerint a tüzekkel a levegőbe került mérgező részecskék miatt tízszer annyi esetben volt szükség kórházi ellátásra valamilyen légzőszervi betegséggel, mint bármely más szennyezésnél.

A jelentés újabb bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás előidézte szélsőségesen nagy erdőtüzek egyre súlyosabb egészségügyi következményekkel járnak az Egyesült Államok nyugati részének lakói számára.

„Tudjuk, hogy az erdőtüzek egyre szélsőségesebbekké válnak a klímaváltozás miatt. Fontos, hogy elkezdjünk számolni ezeknek az egészségügyi hatásaival” – mondta Rosana Aguilera, a Nature Communications című tudományos lapban megjelent kutatás társszerzője.

Aguilera kollégáival 14 éves periódusban, 1999 és 2012 között vizsgálta a kórházi felvételek adatait és arra jutottak, hogy Dél-Kaliforniában a tűzesetek szezonját jellemző megnövekedett mértékű légszennyezettség nyomában 10 százalékkal nőtt a légzőszervi problémák miatt kórházi kezelést igénylő esetek száma – írja a The Guardian online kiadásában.

A dél-kaliforniai erdőtűzszezon idején a heves Santa Ana-szelek pusztító tüzeket gerjesztenek. A vizsgált időszak óta a nyugati tüzek csak még vadabbakká és pusztítóbbakká váltak. A valaha regisztrált leghatalmasabb tüzek közül hat 2020-ban égett. És míg az Egyesült Államok nagy részén a szigorúbb környezetvédelmi szabályozásoknak köszönhetően általában csökkent az elmúlt években a levegő káros részecskékkel való terheltsége, addig az északnyugati részen az erdőtüzek miatt növekedett a szennyezettség mértéke.

A kaliforniai erdőtüzek füstje károsabb, mint a járművek kipufogógáza
Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia

A légszennyezettség egyenlőtlenül nagy mértékben érinti az alacsony munkabérű munkásokat, a szegény fekete közösségeket, akik eleve nagy mértékben vannak kitéve a más forrásból táplálkozó – például a gyárak, autópályák és finomítók által kibocsátott – légszennyezettségnek. Az elmúlt év rekordméretű bozót- és erdőtüzei idején például a munkások a füsttel borított ég alatt tovább dolgoztak a földeken, hogy betakarítsák a termést.

A legutóbbi kutatások kimutatták, hogy a tüzek nemcsak légzőszervi betegségeket, hanem szívbetegségeket is okozhatnak vagy súlyosbíthatják azokat, előidézhetnek szívrohamot és stroke-ot – mondta Mary Prunicki, a Stanford Egyetem kutatója.

A probléma egyik fontos részét képezi az elégő anyag. A kaliforniai régió fejlődése miatt a tüzek egyre gyakrabban pusztítanak otthonokban és infrastrukturálisan fejlettebb területeken, ami fémek, műanyagok, háztartási tisztítószerek és más, nem természetes anyagok rendkívül káros keverékét eredményezi.

A megatüzek – az olyan tüzek, amelyek elég hatalmasok ahhoz, hogy saját szelet és mikroklímát hozzanak létre – nagyobb valószínűséggel nyomják magasabbra a füstöt, amely hosszú időszakon át megmarad, oxidálódik és még mérgezőbbé válik.

A füstnek való kitettség hosszú távú veszélyeinek ismeretéhez további kutatásokra van szükség. Prunicki azonban úgy véli, ahhoz már eleget tudnak a hatásokról, hogy sürgős intézkedéseket követeljenek.

A borítóképen bozóttűz pusztít a kaliforniai Chino Hills közelében