időjárás 6°C Miklós 2022. december 6.
logo

Akár a véltnél korábban is kihalhatott Európában a neandervölgyi

Forrás: MTI
2021.03.14. 10:47
Akár a véltnél korábban is kihalhatott Európában a neandervölgyi

Az eddig véltnél korábban halhatott ki Európában a neandervölgyi ember egy új kutatás szerint.

Brit, német és belga kutatók a kontinens északi részén talált neandervölgyi csontok vizsgálatakor arra jutottak, hogy

a maradványok 20 ezer évvel régebbiek, mint amit a korábbi elemzések megállapítottak.

Vizsgálataik eredményét a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos lapban mutatták be.

A belgiumi Spy-barlangban talált csontok korát a tudósok radiokarbonos módszerrel határozták meg. Thibaut Deviese, a brit Oxfordi és a francia Aix-Marseille Egyetem munkatársa elmondta, kollégáival egy megbízhatóbb módszert dolgoztak ki a csontok radiokarbonos vizsgálatának előkészítésére.

Ezáltal jutottak arra az eredményre, hogy a csontok 40 600 és 44 200 év közöttiek. Eddig úgy számolták, hogy 24 ezer évesek.

Az újabb kormeghatározás szerint lehetséges, hogy az eddig a neandervölgyinek tulajdonított eszközöket nem ez az ősi emberféle, hanem valamelyik fejlettebb rokona használta.

A kutatócsoport által alkalmazott módszert régóta alkalmazzák a régészeti leletek kormeghatározásához. Minden élőlény haláláig szenet, ezen belül a C14 radioaktív szénizotópot is – von ki a légkörből és a táplálékból. Ez meghatározott idő alatt lebomlik, így az emberi, állati és növényi maradványokban megmaradt C14 szénizotóp mennyiségéből következtetni lehet az adott lelet korára.

Az újabb és újabb ásatások még mindig szolgálnak meglepetésekkel az emberi őstörténet terén (A képen egy őskori emberi koponyatető a modern ember és egy neandervölgyi ember koponyája között az őskori maradvány lelőhelyéül szolgáló barlangnál, az észak-izraeli Manot falu közelében 2015. január 28-án)
Fotó: MTI/EPA/Jim Hollander

Csontoknál általában a bennük lévő szerves kollagént vizsgálják. Deviese és kollégái azonban mélyebbre mentek, és kivonták a kollagén építőelemeit, az aminosavakat is. Ezek közül néhányat kiválasztottak az elemzéshez, hogy így elkerüljék, hogy a minta lelőhelyének földje vagy a leletek múzeumi bemutatásánál használt ragasztóanyag befolyásolja az eredményt.

A génszekvenálásból kiderült, hogy a neandervölgyi embertől származó vállcsont, amelynek korát eddig 28 ezer évre becsülték, erősen fertőzött volt marhától származó DNS-sel. A leletet ugyanis nyilvánvalóan marhacsontból készült enyvvel tartósították.

A szakértők a belga Fonds-de-Foret és Engis lelőhelyeken talált csontokat is elemezték az új módszerrel és hasonló korúra datálták őket, mint a Spy-barlangban találtakat.

„A kormeghatározás döntő jelentőségű a régészetben. Megbízható kronológiai leletek nélkül nem lehetünk biztosak a neandervölgyi ember és a Homo sapiens közötti kapcsolatok megállapításában” – mondta Tom Higham, az Oxfordi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Ez az esemény játszhatott közre a neandervölgyiek kihalásában

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig.

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.