Fotó: Pexels
A bemutatott eredményeknek köszönhetően a kutatócsoport 2020-ban sikerrel szerepelt a NKFIH támogatásával megvalósuló Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP-20-3-II-PTE-888), illetve Kooperatív Doktori Program (KDP-2020-1018493) pályázatán, így folytathatja az öregedési folyamatok modellezését a Lymnaea segítségével.
A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedés során bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét.
Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a „Lymnaea öregedési modell„ eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le (ilyen például az implicit tanulás, a motoros funkciók és a neurális arborizáció csökkenése).
A kutatás folytatása érdekében a kutatócsoport idén egy FK-OTKA pályázatot is benyújtott „Az öregedés során bekövetkező változások celluláris és molekuláris mechanizmusai az asszociatív memóriát kódoló egyszerű neurális hálózatban” címmel, amelynek keretében a tanulási folyamatokban feltehetően (pl. a NMDA-receptorokon keresztül) kulcsszerepet játszó, konzervált gének – klotho [#MT153186], huntingtin [#MT153189], presenilin [#MT153195], RbAp48/RBBP4 [#QNG40052] – manipulálásával igyekeznek lassítani az öregedés során kialakuló memóriacsökkenést.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: Pexels
Ez a csodás növény lehet az örök fiatalság titka
A ginkgo biloba, vagyis a páfrányfenyő a Föld történetének legidősebb fája. Már 200 millió évvel ezelőtt, vagyis a dinoszauruszok korában is létezett. Változatlan formában megtalálható a Föld legkülönbözőbb pontján tehát mérhetetlen túlélő képességgel rendelkezik, akár élő kövületnek is tekinthetjük. Az ősi fák Ázsiából, Kínából származnak. Magyarországon a legidősebb példány Acsádon található, melyet 1808-ban telepítettek be. Hihetetlen, de mégis igaz, egy-egy példánya akár ezer évig is elél – olvasható a diétaésfitnesz.hu cikkében. Levelét és magvait már az ősi kínai orvoslás is alkalmazta elsősorban asztma, a hörgők és a tüdő betegségeinek gyógyítására, valamint a kéz és a láb vérkeringésének és az agy vérellátásának javítására, napjainkban pedig az örök fiatalság titkaként emlegetik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!