Tömegsír oldhatja meg a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban – annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, – ennek megfelelően -, hol lehetnek az eddig azonosított öt tömegsíron felül a keresztény és oszmán elesettek zömét rejtő temetkezési helyek? A közelmúltban kezdték el a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén fekvő III. számú tömegsír részletese antropológiai és régészeti vizsgálatát. A feltárás első eredményeinek értékeléséről a Bölcsészettudományi Kutatóközponttól Fodor Pál turkológus professzort, valamint Pap Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzorát, a „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet„ kutatócsoport társvezetőit kérdeztük – olvashastó az Origo cikkében.

Megtalálják II. Lajos király holttestét, a mohácsi csata után (Székely Bertalan festménye) Forrás: FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS / SZÉKELY BERTALAN

Az utóbbi időben megjelent számos olyan újságcikkre, interjúra és konferenciaelőadásra reagáltak, amelyekben Bertók Gábor régész nyilatkozott a Duna-Dráva Nemzeti Park területén és finanszírozásában az elmúlt időszakban végzett vizsgálatokról. Mivel a mohácsi kutatási eredményeken jelentős kormányzati döntések, beruházások alapulhatnak, a közelgő 500 éves évfordulóra történő felkészülésnek nem kis tétje van.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.