A különleges mandarinréce őshazája Kelet-Ázsia, de napjainkban – elsősorban fogságból szökött példányok – előfordulhatnak Európa vizeiben is. A Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereinek tájékoztatása szerint rendkívül díszes tollazatú és szép formájú díszréce.
Már a 18. században szállítottak Európába példányokat, elsősorban főúri parkok tavaira.
Mivel tartása könnyű és fogságban is könnyen szaporodik, ezért általánosan elterjedt állatkertekben, magántenyésztőknél.
Ez a példány is feltehetőleg egy közeli tenyészetből szökhetett ki
– mondta Varga Zsolt, a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársa. – Az egyedisége miatt a madár könnyen azonosítható volt: egy mandarinréce hibridje, amelyik valamilyen másik récefajjal történt kereszteződés eredménye.
A nászidőben a hím dísztollait felborzolja, így még mutatósabbá válik.
A madár különleges jellemzője, hogy tojásait odúba rakja, a természetben akár 10-15 méter magasan is, hogy elkerüljék a ragadozókat. A hím és a nőstény élete végéig együtt marad, és utódaikat is párban nevelik, ezért Kínában a házastársi hűség és boldogság szimbólumállata.
Az eredeti cikket ITT érheti el.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Nic Bothma
Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?
Vajon ma milyen hangokat tudna megfigyelni Bartók Béla az erdőkben járva? A híres zeneszerző 3. zongoraversenyéhez madárhangokat jegyzett le, melyeket fel is használt a kompozícióban. Most, a járványhelyzet közepette a természet az egyetlen elérhető koncertterem, amely mindenki előtt nyitva áll.
Az erdők azonban az emberi tevékenység következtében világszerte és Magyarországon is számos veszélynek vannak kitéve. Európa, és azon belül Magyarország gazdasági erdei különösen sérülékenyek.
